Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - I. közl.

32 ACSÁDY IGNÁCZ. állásban, ki udvari főkapitánynyá nevezte ki. Szemtanúja volt azon ünnepélyes jelenetnek is, midőn Buda vára alatt a nagyvezér a szultán által ajándékba küldött diszes koronát Bocskay fejére tette. Bocskay levette a koronát s Széchy Györgynek adta át a fejedelmi kincstárban való elhelyezés végett. A következő 1606. évben is a már betegeskedő fejedelem körül maradt, ki Bécsbe akarta küldeni orvosságért. Elment-e Széchy az osztrák fővárosba, vagy nem kapta-e meg a kivánt gyógyszert ? Annyi bizonyos, hogy a beteg állapota egyre rosszabbra fordűlt. Bocskay elkészítette végrendeletét, melyben lelkére kötötte Szócliynek, hogy minden szolgájával együtt szófogadó híve legyen Homonnay Bálintnak, kivel tudvalevőleg nagy tervei voltak s kit az erdélyi trónon utódjáúl jelölt ki; hogy továbbá a temetés színhelyére kisérje fejedelmi holttetemét s minden javainak őrizője legyen. Előbb azonban bosszúlója volt. A mint Bocskay meghalt, az egykorúak állítása szerint főleg Széchy György inscenálta2) a kassai piaczon azt a véres tettet, melynek Kátay Mihály kanczellár, kit Bocskay megmérgezésével vádoltak, áldozatul esett. Az udvari nép megrohanta s darabról-darabra aprította Kátayt. 1607. jan. 3-án Széchy György és Nyáry Pál küldöttéit szét a meghívókat a boldogult fejedelem temetésére, mely országos pompával ment végbe. Kassáról Homonnay Bálinttal Széchy is elkísérte a holttestet Erdélybe. Útközben történt az elhunyt fejedelem kincseinek elrablása ; a kincseket társzekereken szállították. A főurak szétosztották magok közt a roppant értékű ingóságokat, melyekből jelentékeny rész jutott Szécliynek, ki az egész ép oly kegyeletlen, mint szégyenletes fosztogatásnak egyik főtényezője volt. Mikor Homonnay Bálint elhagyta a gyászkiséretet, vezetése Széchyre szállt át, ki levitte a tetemet Gyulafehérvárra, hol sírba tették. A temetés után a kiséret nagy részével visszatért Magyarországba s Husztra vonúlt Homonnayhoz, kinek élénken elősegítette törekvéseit az erdélyi trón elnyerése tárgyában, noha atyja Tamás ugyanez időben Homonnay apósa és szerencsésebb ellenfele Rákóczy Zsigmond érdekében fáradozott. 1608-ban »Gömör vármegyének, Zemplénnek s Máramarosnak főispánja« czímmel3) él, x) 160G. aug. 24-én írja Bocskay Kassáról Illésházy Istvánnak: »Az zsidó doktor emleget valami manilla nevű orvosságot, Bécsben mondják hogy bőven; Széchy György uram fog írötte menni.« Tört. T. 1878 — 314. lap. 2) Hidvégi Mikó F. hist. 17 3 lap. Ebben fő volt Széchy György, ki akkor udvari kapitány volt és az udvar népével ö cselekedte, cselekedtette. 8) Szilágyi S. Báthory Gábor.