Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - I. közl.

A SZKCHYKK MURÁNYBAN. 31 De mindez maga még nem fejti meg az apostolkodás teljes sikerét. A politikai belátás s az államérdeknek néha csak ösztönszerű számbavétele szintén elősegítette az eredményt. Végre is csak a királyságtól volt várható a három részre tépett ország egységének visszaállítása. Ez a királyság pedig katholikus volt. Igaz, hogy idegen is volt s nem barátja a magyar nemzetiségnek. De másrészt mégis a kis terület, mely a király uralma alatt maradt, lőn nemcsak a magyar aristocratiának menedéke, hanem a magyar műveltségnek is kiváló tűzhelye. Ott születtek nagy költőink közül többen, s Erdély inkább csak nagy politikusokkal és történészekkel szerepel azon férfiak sorában, kik a XVII. századnak egészen magyaros és nemzeti színezetet kölcsönöztek. Mert habár sohasem volt oly csekély a magyarság számára fenmaradt tér e hazában, mint a XVII. században, soha magyarosabb nem volt a társadalom, mint akkor. Szellemi életét, műveltségét tekintve, nincs magyarabb század, mint a XVII-dik. A középosztály még nem latinosodott, az aristocratia még nem németesedett., francziáso dott úgy el, mint később. Magyar volt testestűl-lelkestűl, nyelvére, műveltségére a nép minden számot tevő rétege. Az a század, melyben Pázmány Péter megteremtette a magyar prózát, Zrínyi Miklós megalkotta a legművészibb magyar epost, Gyöngyösi István megírta a legnépszerűbb magyar verses elbeszélést ; melyben annyi derék történet- és memoire-írónk élt ; melyben Bocskay és Bethlen csinálták a magyar nemzeti politikát — mindenben magán viseli a tiszta magyarság bélyegét. A magyaros műveltség általános elterjedését bizonyítja ama tőről metszett nyelv is, melyen ama század férfiai és hölgyei írtak. Pázmány Péter és Bethlen Gábor, Eszterházy Miklós és Wesselényi Ferencz, a Kákóczyak és mellettök számtalanok oly jeles magyar stílben írták magánleveleiket, hogy ha ezek legjavát kiszemelnék és közzétennék, ez a könyv a magyaros írásmód mintaképe, igazi classicus gyűjtemény lenne. II. E mozgalmas időszakban lép előtérbe Széchy György. Bocskay István udvarában jutott először kiválóbb tisztséghez. Az elsők egyike volt, kik csatlakoztak a fölkeléshez, melynél törvényesebb forradalom, és Bocskayhoz, kinél loyalisabb forradalmár alig van történetünkben. 1605., márcziusban a felvidéki nemességgel együtt ő is Kassán volt. Áprilisban pedig a Bocskay által összehívott országgyűlésen jelentékeny szerepet játszott, sőt a magyar sereg egyik vezérévé is választatott. De kevésbé a harczmezőn vitézkedett. A fejedelem körűi maradt bizalmas