Századok – 1885

I. Értekezések - KANDRA KABOS: Volt-e Szerencs vármegye? - II. közl.

VOLT-E SZERENCS VÁRMEGYE. 335 És ugyanezt bizonyítja b) azon körülmény, hogy a zempléni vár elűljárói és várnépei (jonbagiones castri Zemlun, et item castrenses) ellen van kifogásuk, mint dcstructoroJc, vagyis kártevők ellen, mint a kik a meg nem nevezett »keresztúri« jószágukon liuszonnyolcz márka kárt tesznek. S hol lehetett ez a jószág ? Bizonyára Szerencs körűi Bodrog-Kereszturon, Lacz melleit1) vagy az ondi határban.2

) de minden esetre Szerencs területén, még ha más volt is. A kárszenvedett jószág tehát a józan föltevés szerint szerencs megyei föld, a kártevők pedig, az adat biztos tanúsága szerint, zempléniek. És itt aztán fölmerül a kérdés, hogy mit keresnek az állítólag szerencsvármegyei területen a zempléniek megyéstől ; hogyan közelítek meg a szomszéd megyében fekvő keresztúri birtokot ? Fegyveres pusztításról szó sem lehet, mert a castrenses-ék földmívelő várnép volt és nem fegyverfogható, s a szövegben invasio-ról nincsen is szó s a kár annak hallgatag utalása szerint általok, mint rosz szomszédok által történt. És hogy a keresztes lovagok birtokainak közelében a zempléni vár-birtokosok voltak, azt fönnebb Ondnál és Monaknál láttuk csakugyan. Igen, de ha itt nem szórványosan, hanem oly nagy kiterjedésű birtokai voltak a zempléni várnak, a mennyit a vádlottak száma sejt, akkor a bizonyosnál is bizonyosabb : Szerencs vidéke nem különálló, hanem nagyon is zempléni terűlet volt. Miként Lucznál olvassuk »in provincia Zemplyniensi. « íme, tehát magában Szerencsben sincsen támpontja Szerencs vármegyének csakúgy, mint kerülete többi helyneveiben. Az idézett adatot Szerencs első adatának mondám. Gyula kevei főispán után ítélve, az ügyeset 1218-—1221-re tehető;3

) azonban, ha számba vesszük, hogy a szent-János-vitézek II. Géza alatt (1141 —1161) jöttek hazánkba,4

) csakugyan első történeti jelenségét adja Zemplén megye e szép és nagyszerű helyének. Üres lapok Szerencs megye krónikájából. Nem vagyok hiú, hogy Szerencs vármegyei mivoltának kérdését már is eldöntöttnek tekintsem. Megengedem, hogy a kedves bálványfa nem egy részében kemény bevágásokat szenvedett ; de az ép oldalára támaszkodva, Y. Ö. 2. számú jegyzet. 2) A szerencsi apátság 1247-ben Ond-dal kelet felöl mondatik birtok-határosnak. Wenzel: Árp. új okmt. VII. 224. 1. 3) Fraknói : Nádori e's országbírói hivatal 167. 1. 4) lhi.ru/itni: A váradi püspökség története II. 418.