Századok – 1885

I. Értekezések - KANDRA KABOS: Volt-e Szerencs vármegye? - II. közl.

336 К AN DU A KAROS. még mindig, lia inogva is, — áll. Yan-e okom visszatartani a történelmi kritikát, hogy még a hiányzó kegyelem-csapásokat meg ne tegye? Mondják, sorsát senki ki nem kerülheti. Miért tennők kivételnek épen Szerencs vármegyét ?. . . Különben az egész nem nagy dolog. Csupán otthona,körében s házi tűzhelyénél kívánok próbát tenni, ha lehető-e Szerencset vármegyének megengedni, avagy véglegesen a mesék országába útasítandó?. . Egy középkori és Szerencscsel egykorú megye 1. megyei tevékenységében ad magáról életjelt. 2. Főispájaiban tündököl és hivatalnokaiban működik. 3. Nem mulasztja el, hogy a közélet nyilvánúlásában helyet ne foglaljon. Szóval Szerencs vármegye krónikájáról van szó, melyet a megye-védők fölöslegesnek tartottak még eddig összeállítani, miért is e mulasztást a tagadás szellemében, de felvilágosítólag nekem kell teljesítenem. A mi Szerencs megye tevékenységét illeti, arról semmi sem mondható, pedig száz évet ismerünk életéből, kiskorúságban eltöltött teljes századot, a melyben a megye határain kívül nem szerepel, belül pedig még a környezeti helyeket sem tudja magába olvasztani. Azon okmányok szerint, — a melyekkel oly nagyra vannak Szerencs vármegyei mivoltának tudós védői, -— körülötte látunk némi tevékenységet folyamatban, de ezért már vármegyévé tegyünk ? Ez nem megyei tevékenység, sőt még csak nem is az ő tevékenysége, hanem az egri káptalané, mely bírásáért püspökével meg-megújúló pörösködésben áll. Lép-e Szerencs, ha nem tizedeiről van szó, mint comitatus, a nyilvánosság elé, versenyez-e egyrangúsága mellett Zemplénnel, fölülmúlja-e a nálánál kevesebb, a nem vármegyei Patakot ? Mindezen kérdésekre a felelet csak tagadó lehet. A tevékenység tekintetében ismételhetjük róla, hogy megyei voltának korában sem létezett; hogy ifjú vármegye korában már tehetetlen aggastyán volt és virágzása korában már »eltűnt« és nem vala föllelhető az élők között. A vármegye másik criterionjának a főispánokat, alispánokat, szolgabirákat, megyei és nádori gyűléseket tekintjük. És bizonyára méltán. Ha áll ugyanis, hogy : azon tartomány, mely ma Zemplén vármegye nevét viseli, történetünk első századaiban két vármegyéből állt, t. i. Zemplén, másképen Patak vármegyéből, és Szerencs vármegyéből, mely csak utóbb vált el az elsőtől : akkor megvárhatjuk tőle, hogy legalább félannyi főispánt mutas-