Századok – 1885

I. Értekezések - KANDRA KABOS: Volt-e Szerencs vármegye? - II. közl.

334 KANDRA KAROS. nemzetség véleményezhető, mely nemzetség Ivézai krónkája szerint Csehországból veszi eredetét. 1

) E nemzetség legtekintélyesebb birtokos Szerencs területén ; birja Monakot, Luchot, Szadát, Megyaszót s birtokos Szerencsen is.2) A keresztes jolianniták birtokaival határosnak olvassuk a bogáth-radványi Lucz földet.8

) A keresztes reud eltűntével, mely nyilván a sajói vészre vihető vissza, hol a híd védelmében hősi halállal vesznek el, 4

) — az utánok föllépett bencze (?) apátság kegyurasága a Bogá.th-Badvány nemzetség jogáúl ismertetik el s ők e jognak végiglen gyakorlatában vannak.B) Azonban lia a szerencsi kereszturak nem királyi alapítvány-, hanem valamely főrangú nemzetség (akár Bogáth-Badvány legyeu az, akár más) pártfogásának köszönhetik a szerencsi várdaszerű monostort, akkor még inkább hangsúlyozva mondhatom, hogy Szerencs magán birtok volt, megyés székhely tehát nem lehetett. Nógrádig nem levén szabad távoznunk, a borsodi Szirákon nem tapasztaljuk. e) Nézetem mellett tesznek tanúbizonyságot a vidék »Keresztur«falvai és jelesen a Szerencstől nem is messze eső Bodrog-Keresztúr, mely lielynévi magyarázatát csak is ezen föltevésben leli föl. *) Kézai: Függelék 14. §. Qui Rodoan et Bakath nominantur etc. A két nevü jövevény-nemzetségeknél, milyenek: BojrcWí-Radvánv, Guth-JEe/etí valószínűnek látszik, bogy az ikernevek egyike magyar, s egy-egy ősmagyar nemzetség képviselője, melybe a jövevény beleoltatva, a kivesző törzsnek új életerőt kölcsönzött. A magyar elem itt a Bogáth lenne. 2) Luczra nézve megjegyzendő, hogy Luuch-nak (hibásan másolva Lunch) Lwch Luchnak íratik. Zada. Meggyezo, Megyezo. Monak, nem ősbirtok. Wenzel: Árp. U. О. VI. 444. 1.; u. о. VII. G. 1.; и.о. IX. 37. 1.; и. о. X. 315. Wenzel: Árp. XI. 3831. Hazai okmtár VII. 26. szerint Veszprém megyében is birtokos volt. 3) Wenzel Ár. U. О. VI. 444 1. 4) Történet-emlékeink szerint ők voltak legéberebbek s a végzetes csatát megelőző éjen át virrasztottak. 5) 1383-ban a Patak mellett tartott nádori gyűlésen a Monakiak tiltakoznak az ellen, hogy az Izsépiek, Bánócziak, Cseleiek atyjafiaik lennének és hogy rísz illetné őket az ő zerench-i birtokukból és a zerencsi monostor kegyuraságából, Wenzel Árp. U, О. XI. 383. 1294-ben Domokos a kegyúr (Rupp : Magyarorsz. helyrajzi története II. 322).