Századok – 1885

I. Értekezések - KANDRA KABOS: Volt-e Szerencs vármegye? - II. közl.

VOLT-E SZERENCS VÁRMEGYE? — második közlemény. Szerencs megyének helyirata. Meggyőződhettünk már is, hogy a »parochia« és »coinitatus,« habár tudós szavak is, nem elégségesek arra, hogy rájok vármegyét építsünk. Okom lenne hinni, hogy az ellenvélemény és Szerencs vármegye történetírói talán észreveszik magukat s meggyőződnek arrói, hogy munkájok és Szerencs falai alatt kitöltött irodalmi napszámjok egyiránt kárba veszett. Mi szép elégtétele lenne az igazságnak az, ha legyőzött kezeikkel Zemplén vármegye lobogóját maguk tűznék vissza a megyésnek hitt szerencsi várnak ormára ! Azonban inkább az ellenkezőre vagyok készen és ezért van, hogy a nemes ellenfél nyújtotta argumentumokból jobbára kifogyva, még a saját készletemhez is hozzá kell nyúlnom. Eddig azt láttuk, mi nem volt Szerencs ; lássuk most immár : mi vala vármegyénk, és hogy azon nagy épületek, melyek czímerűl az egri egyháznak »sas-symholumát« viselik homlokukon, vármegyei alkotmányok miért nem lehetnek. Nováky és követői tudós szavakra építettek, én tényekre kívánom állapítani az én »nem különálló területű« Szerencs megyémet, jelesen pedig (miután területről van szó) különösen topographiai, helyírati tényekre. A Szerencs megyét képezett helyneveknek egy részét megtaláljuk okmánytárainkban. Ezek különben már régi ismerőseink. Szerencs megyének még vármegyei korszakából. Elsőben is ezeket vesszük át szigorú pontosság és ellennyugta mellett Szerencs vármegyétől megyénk részére : 1. BerzéJc a Hernád mellett. Hidvég Berzéktől délre. Szán-