Századok – 1885
I. Értekezések - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: A pápa békeközvetítése Báthory és az orosz czár között
294 A PAPA BÉKEKÖZVETÍTÜSE persákat, cirkassokat s az ázsiai tatárokat is, mint a keresztyénség használható szövetségeseit a török ellen. Ezen közben a béketárgyalásra kitűzött fegyverszünet jul. 1-én letelt s Báthory ultimátumára még nem érkezett válasz a czártól. Az oroszok megkezdték a beütéseket, égő falvak jelölték útjokat, s hírlett, hogy a czárevics maga jön Smolensk alá. Báthory is előbb vonúlt tehát a remélt találkozásra a csatatéren, s vele együtt a pápai követek. Polockoban júl 15-én megérkezett a lengyel követ Dzierzek a czártól. 12 napig volt Moszkvában, 60 ember őrködött lépteire, minden mozdulatára ; 12 nap fogságban lenni Lengyelországban sokkal inkább tűrhető, mint 12 napig szabadnak lenni Oroszországban — újságolta a pápai követek tudakozódására. — A czár napjában háromszor megy a templomba s Oroszország fényének nevezteti magát, de kicsapongásaival azért nem hagy fel, a mikor őt fogadta, akkor is ugyancsak hányta magára a keresztet. De érdekesebb volt ezeknél az a levél, a mit hozott. 23 nagy foliot tett ki ez a jun. 29-én keltezett s páratlan »piquant« fejedelmi iradék. Csodálatos bizar vegyűléke az szent dolgoknak, sophismáknak és piszkolódásoknak, hol bibliai, kenetteljes hangon szólva, hol pedig ostobaságokkal telve. Báthory ultimatuma 3 pontból állt : az egész Livónia átengedése, hadikárpótlás és némely határszéli várak lerombolása. Iván válaszának veleje pedig ez volt : Livonia soha sem volt tartozéka Litvániának, Oroszországnak van ahoz régi joga. A rigai érseket a pápa és nem a lengyel király nevezte ki. A hadi kárpótlás musulman szokás, ilyen követelést a tatárok tesznek, keresztyének közt az hallatlan, musulmánsem teszi hitsorsosával szemben, s »még te nevezed magad keresztyénnek, a ki adót kívánsz keresztyéntől ? És vájjon miért ? Te kezdted a háborút, te pusztítottad el tartományai mat s most még ráadásúl fizessek is. Ki kérte tőled a haddal való invasio kegyét ? Te fizess inkább a pusztításokért s küldd vissza a foglyokat, az lenne illendő.« Végűi Báthoryt Amalecnek, Senacheribnek, húsra és vérre éhezőnek nevezi. Uj instructiót küld mindamellett követeinek ; de ha nem érnek czélt, nem küld többé senkit 30—40 vagy 50 évig sem és nem fogad el lengyel követet. A követek előterjesztették a czár kivánalmait jul. 18-án a tanácsnak és a királynak. De látszott az egészből, hogy a czár czélja