Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - I. közl.

KlllÁLYLiYÁ VÁLASZTÁSA. 15 Nag'y Lajos és Mátyás törekvéseinek czélját képezé, és elég erős leendett úgy a nyugati hatalmak világuralmi terveit meghiúsítani, mint a török szultánok hódításainak határt szabni. Az idegen trónkövetelők között e szerint legtöbb előnyt az országnak Ulászló igért. Az ő személyes jelleme és csehországi uralkodása teljesen megfelelt a magyar urak óhajtásainak. Ifjú korában Csehország királyának megválasztva, képes volt magát, Mátyás hatalmával szemben, a trónon föntartani ; a harcztéren és még inkább a diplomatiai alkudozásokban jelentékeny sikereket vívott ki. Emellett a rendek jogait tiszteletben tartotta, kímélte érdekeiket. Habár ekkor még senki sem látta előre, hogy erélytelensége néhány év múltával tehetetlenséggé fog növekednix

), a magyar urak arra számíthattak, hogy irányadó befolyásukat az ország ügyeinek vezetésére, melyet kezeikből Mátyás kiragadott, vissza fogják szerezni ; és azzal a remény nyel kecsegtethették magokat, hogy uralkodójuk nagy hadi vállalatoktól tartózkodva, áldozatokat tői öle követelni nem fog. így tehát a magyar urak azon reménynyel kecsegtethették magukat, hogy hazájukat megvédelmezni az ő áldozatkészségük igénybe vétele nélkül is képes lesz ; támadó hadi vállalatokra pedig gondolni sem fog. Bizonyosnak vélhették, hogy az ő nevében ők uralkodhatnak, és a korlátokat, melyeket a Mátyás erélye önkényöknek szabott, lerombolhatják. A váradi püspök tehát, a mikor első, a ki föladatául tűzte ki Ulászló megválasztatását, és titok leple alatt nagy buzgalommal működött, hogy a főrendeket megnyerje, könnyen meggyőzhető őket arról, hogy a cseh király pártjára állva hazájok és a magok érdekei szempontjából a leghelyesebben járnak el. 2

) Horváth Mihály azon Ítélete, hogy a »tunya, gyáva« Ulászló »kormánya már Csehországban is gúny s megvetés tárgya volt«, nem alapszik a történeti emlékek tanúságán. Ezekre támaszkodva, Palack)/ »gutiniithiger und keineswegs selbstischer Mann« gyanánt jellemezi »dessen einzige Schuld darin bestand, dass er kein Despot war, und es nicht verstand mit Gewalt die unedlen Eigenschaften seiner vornehmsten Unterthancn in Zaum zu halten.« 343. 1. 2) A milánói követ május 18-iki jeletésében írta, hogy a váradi püspök — saját nyilatkozata szerint — belátván Corvin János meg-