Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - I. közl.

12 II. ULÁSZLÓ Szilézia birtokát biztosítja részére ; bogy a császárt (taláua meghódított terület egy részének visszaadásával) igényeiről való lemondásra bírja; végre, bogy Corvin János, a kormányzás és hadviselés mesterségébe általa beavatva, a fényes uralkodás folytatására reményt fog nyújtani. Mátyás ezen föltételeket hallgatagon maga is elfogadta. Belátta, hogy Corvin Jánosnak a korona elnyerésére, vagy, ha azt életében elnyernie sikerűi, megtartására, a főrendek ragaszkodása nem nyújt elegendő biztosítékot. Ezért az ő megválasztását maga kivánta keresztülvinni, és csak azon időpontot akarta bevárni, a mikor Morvaország és Szilézia János herczeget uralkodóid elfogadta, és Frigyes császári jóakaratát részére biztosította. A halál meghiúsította terveit. És most Corvin János nem volt egyéb, mint egy nagy király törvénytelen fia; terjedelmes uradalmakat és dús kincseket bíró tapasztalatlan ifjú, a ki atyjától minden ellenségét öröklé, sőt ezek számát az özvegy királyné még gyarapítá. Azoknak soraiban, a kik most arra határozták el magokat, hogy a királyválasztásnál Corvin Jánost mellőzni fogják, bizonyára igen sokan az ország jövendőjére gondoltak nem személyes tekintetek által vezettettek. Ezt annál inkább föltehetjük, mert Corvin János gyengesége és bőkezűsége — mindkét jellemvonását a tények egész sorozata fogja csakhamar kitűntetni — mindenkinek ambitiója és érdekei kielégítésére biztos reményt nyújthatott. És az elpártolásban legelső épen az vala, János váradi püspök, a ki Mátyás bizalmát legnagyobb mértékben bírta, a politikai helyzet titkaiba legjobban be volt avatva, és a ki személyes önzetlenségét oly ténynyel bizonyíthatá be, mely a gyanúsítás lehetőségét is kizárja. Ugyanis ekkor már el volt tökélve, hogy magas méltóságaitól megválva, kolostor magányába fog elvonúlni, a mely elhatározását abban a pillanatban valósítja, a mikor politikája, Ulászló koronázásával, diadalát üli. О Mátyás halálakor Morvaországban járt, a hová Corvin János ügyében küldetett. A mint Bécsbe visszaérkezett, a milánói követ előtt úgy nyilatkozott, hogy János berezeg királylyá