Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - I. közl.

К111Л1,Y I.YÁ VÁLASZTÁ8A. választása, a mely ez előtt könnyen sikerülhetett, és ha Mátyás még csak néhány napig él, valóban meg is történt volna, most már nagy nehézséggel jár.1

) Néhány héttel utóbb pedig egyenesen kimondotta, hogy azt »lehetetlennek« tartja.2

) Corvin János megválasztásának »lehetetlenségével,« a nemzeti királyság föntartásának lehetetlensége is ki volt mondva. Néhány hatalmas oligarcha abban a hitben élt ugyan, hogy családjának szintolyan jogczíme van a koronára, mint a Hunyadiháznak volt,3

) és különösen Báthori István szívesen vállalkozott volna, unokaöcscse György irányában, Szilágyi István szerepére ;4

) de igényeikkel nem bátorkodtak nyíltan föllépni, és csakhamar azokhoz csatlakoztak, a kik kezdettől fogva el voltak határozva, hogy idegen uralkodó fejére teszik szent István koronáját. Ezen tekintetben csak két idegen uralkodó-ház jöhetett szóba : a Habsburgok és a Jagellók dynastiája, a melyeknek régi hagyományok, családi összeköttetések és közös politikai érdekek készítették elő az utat Magyarország trónjára. Az ausztriai ház uralmának megalapítására ezidőszerint a körülmények nem voltak kedvezők. IV. Frigges császár nélkűlözé mindazon tulajdonokat, melyekkel uralkodók a népek tiszteletét és rokonszenvét megnyerhetik; emellett a magyar rendek szemeiben perfid eljárásával, melyet Mátyás irányában tanúsított, A milánói követ april 11-iki jelentése D. E. 170. 2) A milánói követ május 22-iki jelentése. D. E. IV. 201. 3) A magyar rendek, mikor Frigyes császár követeinek Ulászló megválasztását tudomásul adják, említik, hogy János lierczegcn kivül »talán még más magyar urak is« igényt tartottak a magyar koronára. (»Villeicht noch ander ungrisch Herrn.« — Firnhabernél. 68.) Ezen magyar urak egyike lehetett Zápolyai István, a kiről néhány évtizeddel utóbb Herberstein Zsigmond osztrák diplomata, hallomás után, följegyzi, hogy kis fiát, Jánost férfimagasságra fölemelve, így szólott volna: »Volnál most ekkora, királylyá tennélek!« 4) Tubero Lajos, néhány évtizeddel utóbb írt történeti munkájában említi, hogy »quidam existimant Stephanum seorsum inter amicos . .. fratris filio Georgio regnum obliqua petiisse oratione.« Egyszersmind Báthori István beszédét közli, melyben az országnagyokat meg akarta volna arról győzni, hogy magyart kell a trónra emelni. De ezen beszéd kétségtelenül Tubero müve. (Commentariorum de tcmporibus suis liber primus. Frankfurti 1627-ik évi kiadás. 12 —14.)