Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

ELETE KS POLITIKAI MŰKÖDÉSE 1601—1677. 143 saját ügyeivel, semhogy gyermekei nevelésére — kik közül a legidősebb 14 a legfiatalabb 6 éves volt, kellő gondot fordíthatott volna, s e tekintetben legfeljebb testvérbátyának gyermekeire számíthatott, kik már mindnyájan férjnél voltak — s mint jó íokonok valószínűleg szívesen gyámolították őt ügyefogyott állapotában. Eszterházy Miklós nádornak az előző évben történt halála is fájdalmasan érinthette Berényit. — Az elhunyt nagy férfiú a mint látszik őszintén kedvelte őt, tehetségei iránt elösmeréssel viseltetett s megkönnyítette előtte a közpálya nehézségeit. Igaz, hogy több dologban nem egy véleményök volt, de Eszterházyt szűkkeblűséggel senki sem vádolhatja, s mi legfőbb hazaszeretetre s az uralkodóház iránt való hűségre nézve egyetértettek. Berényi az 1646-1648 években 1. Rákóczy György erdélyi fejedelemnek, majd nejének Lorántffi Zsuzsánnának szolgálatában állott, mely idő alatt gyakran kellett távol lennie családjától.1

) Minő tisztséget viselt a fejedelmi párnál, meg egyezett-é az alispáni hivatalával, vagy időközben búcsút vett ettől ? oly kérdések, mikre határozott feleletet nem adhatunk ! — Legvalószínűbb az a föltevés, hogy a Rákóczy ház némely magyarországi javainak gondviselője vala, s ily minőségben vehette föl a fejedelem »conventióját.« Mindenesetre különösnek tetszik Berényi Györgyöt Rákóczi szolgálatában látni— bárha a fejedelem s a bécsi udvar között ez időszakban már zavartalan egyetértés állott fenn, — de ha tudjuk, hogy e szolgálat legkevésbé sem volt politikai természetű, annál inkább sem fogunk rajta csodálkozni, mivel Berényit említett családi körülményei, nagyobb királyi hivatalok viselésében teljesen akadályozták — míg egy két uradalomra való gondviselés magán ügyeivel is összefért — politikai reputatióját sem veszélyeztette. 1648. octóber 11-én Júlia nevű leányát Apponyi Péterhez adván nőül, ezáltal családi gondjai is némileg könnyebbültek, de bármily őszinte fájd ilmat érzett légyen is felesége halála felett — viszonyai azt kívánták hogy ne élje le bús özvegységben napjait: Ebben az időben élte delén álló erőteljes férfiú vala s minthogy Kereszthury Zsuzsánnától csak leány gyermekei maradtak, részint, hogy családját, melynek utolsó férfi sarja volt, a vég enyészettől megmenthesse, részint pedig hogy kiskorú gyermekeinek anyát, a bodoki kastélynak úrnőt adhasson : második házas-Anno 1646. die 29. Novembris. Vettem föl eonveutióját, az méltóságos Erdélyi fejedelemnek Nagy Rákóczy Györgynek Patakon. Ismét: Ao. 1648. Vettem eonveutióját az méltóságos öregbik fejedelem asszonynak, Lorántffi Zsuzsannának Gyulafejérvárott 29. Novembris.