Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

144 KARANCSBKRÉNYI BÁRÓ BERÉKYI GYÖRGY ságra gondolt, s az 1 (549. vagy 1650. év folyamán nőül vette Esterházy Pál tábornok Zsófia leányát, a nagynevű nádor unokalragát. E házasság által, a mellett hogy Magyarország legtekintélyesebb főúri családjaival lépett szoros összeköttetésbe, terjedelmes jószágok birtokába is jutott, s ősatyjává lett a mai napig virágzó gróf Berényi családnak. A következő néhány év Berényi György életének, legalább a nyilvánosságra nézve, leghomályosabb időszaka, s alig pár darab oklevél által van képviselve. 1651. april 16-án gróf Pálffi nádor, az uralkodó és a nemzet szolgálatában szerzett érdemeit tekintetbe véve, Terenyei György magvaszakadtéval a koronára szállott Panidarócz és Homokterenye helységeket, nemkülönben Miserffa és Dewecher nevü praedhimokat, adományozta neki. — E birtokot különben nagyatyja Berényi András még 1563-ban Oláh Miklós esztergomi érsektől nyerte adományúl, de a meg megújúló pörlekedéselc miatt, csak Györgynek sikerült azt, családja állandó örökévé tenni. — Ez időtájban történhetett, hogy Berényi Zsigmond magtalanúl elhalván, összes jószágai az 1640-ki szerződés értelmében Györgyre szállottak, s talán a megszaporodott javakkal együtt megszaporodott gondok okozhatták, hogy alispáni hivatalát letéve, a közügyektől rövid időre visszavonúlt. Miként saját följegyzései is tanúsítják kitűnő gazda volt, s midőn első fia születésével régi óhajtása teljesült, újult erővel látott hozzá birtokai szaporításához. Nyitravármegyén kívül az ország különböző vidékein voltak tekintélyes jószágai, így a többek között bírt Nógrád, Hont, Bars, Komárom, Pozsony, Sáros. Zemplén, Szepes és Abaúj vármegyékben. — A nyitravármegyében fekvő Kis- és Nagy-Koros nevü helységek egy része már régibb idők óta a Berényi család birtokát képezte, György különösen az elszegényedett Korosi Horváth család tagjaitól, lassanként kezéhez váltogatta az egészet s 1655. jun. 24-én III. Ferdinándtól, a ket Koros, valamint Kis- és Nagy-Hölben hasonlóképen Nyitramegyei helységekre adományt nyert. Ily módon, midőn őt az uralkodó 1656. febr. 24 én báróságra emelte, mind anyagi értéke, mind személyes befolyására nézve, Felső-Magyarország egyik legtekintélyesebb főura volt. E bárói rang adományozásánál Berényi Györgynek személyes érdemein kívül, bizonyára nagy szerepet játszott az Eszterházyakkal való sógorsága is, bárha az a beszéd, mellyel őt a kitüntetés alkalmából Kereszthury László Nyitra vármegye akkori alispánja s magyarországi vicepalatinus üdvözölte, világosan mondja, miszerint: tekintetes és nagyságos Berényi György uramhoz (aki felettébb rarum contingens) csupán csak magától való vagy jó indn/sittal vagyon ö felsége, a mi kegye/mos urunk« Berényit ép