Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

134 KARANCSBERÉNYI BAKÓ BERÉNYI GYÖRGY adyyon.« De mint gondos apa — nem mulaszthatja el fiának feleségét — házi asszonyi kötelességének pontos teljesítésére inteni : »Menyem asszony — úgymond — a ház tájára gondot viseljen, mind cselédre, baromfira, ételi főzésre, az lopást az házban eltávoztassa, az cselédet egyezségre hajtsa.« Ily módon Györgynek néhány évig még gondolni sem lehetett a nyilvános szereplésre. Otthon ült Bodokon, rendezve birtokviszonyait, tanúlmányozva a százados pör irományokat, törvényes actusokban képviselve atyját és testvéreit s idejekorán hozzá látva a jószág szerzéshez. — Ezt tudva nem fogjuk csodálni, hogy bár tehetsége, hajlamai s tudományos műveltsége határozottan a politikai pályára vonták őt, mégis a hadi téren kezdette működését. A hadi szolgálat volt az egyedüli, mely viszonyával össze egyezett s mely miatt magán ügyeit nem kellett elhanyagolni. Előbb Eorgách Zsigmondné, később a Thurzó család szolgálatában találjuk, mint Sempte és Temetvény várak főkapitányát, de igen valószínű, hogy már elébb is viselt hadi tisztségeket, míg az 1634. november 30-ára hirdetett sopronyi országgyűlés — megnyitván előtte a sorompókat — a politikai küzdelmek zajába vonta. — Nyitravármegye rendei ugyanis Berényi Györgyöt talán sógorával a Wesselényi összeesküvésben később híressé lett Kereszthury Lászlóval együtt követnek választották, alkalmat nyújtva neki tehetségei érvényesítésére. A szent András napjára hirdetett országgyűlés azonban csak december 18-án nyilt meg, ekkor érkezett meg a királyi pár s velők együtt Leopold főherczeg. — Az érdemleges tanácskozások csak dccz. 22-én vették kezdetöket a királyi propositiók felolvasásával, a mit a sérelmek megvizsgálására kiküldött bizottság választása követett. — Az evangelicus statusok mindenekelőtt a vallásügyeket kívánták tárgyalni s kijelentették, hogy instructiójukhoz híven — készebbek inkább elhagyni az országgyűlést, semhogy »az religio dolgát« elmellőztetni engedjék. De sem a clerus, sem pedig a főrendek nem adták beleegyezésüket, s a meddő vitatkozások, üzenet váltások napokig eltartottak a nélkül, hogy akár egyik, akár másik fél akarata győzedelmeskedett volna. Végre is a nádor s az esztergomi érsek egyértelmű működése azt eredményezte, hogy a vallásügyek levétettek a tárgyalás sorrendjéről, és a protestáns követek, mert — mint Berényi György írja — küldőik részéről még a tiltakozásra sem voltak felhatalmazva, meghajoltak a többség akarata előtt s be kellett érniök azzal, hogy a vallásügyek felett 1608. és 1625. években alkotott törvények érvényben tartása ezen országgyűlés által is elrendeltetett. Berényi György ez országgyűlés lefolyásáról pontos naplót vezetett, mely daczára vázlatos voltának a tárgyalások menetéről