Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

élete és politikát működése 1601 — 1677. 129 budai kanonoknak Zsigmond király 1431-ben czímert adományoz, alig tudnánk több nyilvánosan szereplő Berényit megnevezni, legfeljebb is a megyei élet terén váltak ki, miként már Berényi Balázs, a ki 1389-ben Fejérvármegye alispánja volt, de hogy a Karancsberényi Berényiek közül származott légyen, az még bizonyításra szőrül. Berényi Kokas László és Balázs állítólag Zsigmond király fő vadászmesterei voltak, de már utódjaik teljesen a magán életbe vonúltak s csak a XYI-ik század folyamán találkozunk ismét a Berényi névvel, a mikor is András, tanúit okos ember lévén (az oklevelek Andreas literátus de Beryn névvel jelölik) a család emelkedésének új lendületet adott. Kitűnő alkalmat nyújtottak erre hazánknak a mohácsi vész lezajlása után bekövetkezett zavarteljes eseményei, midőn hadi és polgári erények, hűség, önfeláldozás, másrészről merész vállalkozó szellem, árulás, cselszövény egyaránt képesek voltak az embert magasra emelni s nem egy példa bizonyítja, hogy alacsony sorsból származó férfiak is, a kik a viszonyokkal ügyesen megtudtak alkudni, gyakran csekély tehetségekkel, hírre, befolyásra, gazdagságra tettek szert. Berényi Andrásnak már születése, összeköttetései magukban véve is igen sok előnyt biztosítottak, ha szinte nem is értett volna olyan jól ahhoz a mesterséghez, melylyel az emberek helyzetük előnyeit s tehetségeiket dúsan kamatoztatni szokták. Midőn a mohácsi véres nap után nemzetünk két pártra szakadt, Berényi András talán meggyőződésből, talán mert érdeke úgy hozta magával, Szapolyai János mellett foglalt állást, de úgy látszik csak rövid ideig tartott a nemzeti párttal, mert már 1529-ben János király, hűtlensége miatt összes javait elkobozva, azokat Sapiházy Sándor csew-i várnagynak adományozta. Ez időtől fogva tehát Ferdinánd király híve lett, s nem volt oka megbánnia, hogy urat cserélt, mert nemcsak jószágainak maradt birtokában, hanem mint a fenmaradt oklevelek bizonyítják, hűségének egyszer s másszor bő jutalmát is vette. így a többek között 1558. január 18-án Pelini Mihály és Muraközy Mátyással együtt, Kezi, Mihály Greregye, Nagyarán és Tarnócz nógrádmegyei helységeket nyerte adományúl Ferdinándtól, melyek Kezi Székely dános magvaszakadtával szállottak a koronára ; 1560. nov. 5-én Felsőthergéjit, Kispeczeket és Podhorczánt Hontvármegyében s 1563. decz. 16-án Oláh Miklós esztergomi érsektől Homoktheremei Albertnek, Panidaróczon, Deweclierben és Homoktheremén fekvő összes jószágait, melyek már magukban véve is tekintélyes vagyont képviselnek.*) ') Л hol forrásra nem hivatkozom, mindig a családi Levéltár adatait használtam. SZÁZADOK. 1885. II. FÜZET. 9