Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

130 KARANC8ÎÎERKNYI BAKÓ BERÉNYI GYÖRGY Hosszú életet élt s már idős ember volt. midőn első felesége Tbeszéry Margit halála után másod ízben megházasodott, nőül vévén a Temesvárnál elesett Dovoránszky vagy Dovorányi Mihály özvegyét Onori Katát, a kinek kezével nagy kiterjedésű jószágok mellett nyerte a Nyitra vármegyében fekvő Bodokot s ekkor családjának ős fészkét Karancsberényt elhagyva, lakását ide helyezte által. Dovorányiné ugyanis miként Losonczy István özvegye Ferdinándtól azon kegyben részesült, hogy Orsolya leányával együtt férjének összes javaiban fiúsíttatott, sőt azoknak háborítatlan birtokában leányának halála s másodszori férj liez menetele után is megmaradt s végrendeletében Berényi Andrá.stól származott gyermekeire hagyhatta. András úr úgy látszik kedvelt híve volt az uralkodóháznak s mig ő élt senkinek sem jutott eszébe elfoglalni tőle az ős Dovorányi jószágokat, de alig hunyta be szemét — körülbelül 1575-ben, kiskorú fiát Berényi Ferenczet a Babindályak kizavarták a jószág birodalmából, dús örökségéből Bodokon kívül alig hagyván meg egyebet.x) Felnevelkedvén Ferencz, hozzá látott jószágainak visszaszerzéséhez, s ez részben sikerűit is neki, e mellett maga is gon-Bodok hajdan a ludányi uradalomhoz tartozott s a legrégibb időktől kezdve az ős Ludányi nemzetség birtokát képezte. Meghalván László és Auna nevű gyermekeinek hátrahagyásával Ludányi Péter, özvegye második házasságra lépett Dovorányi Mihálylyal, a ki miután mostoha fia László nem sokkal utóbb deficiált — a koronára szállandó összes Ludáuyi javakat 1485-ben fölkérte magának Mátyás királytól, s bírta is mindaddig a míg Ludányi Anna Cseh Jánoshoz menvén nőül, igényt támasztott atyja ősi javaira, s hosszas perlekedések után megosztozván a Dovorányiakkal, közösen lakták a ludányi »szűk« kastélyt. »Mindkét fél sol:, morgással, marakodással birta a maga jószágát«. írja Berényi György, s az Anna maradékai bitorlóknak tekintvén a Dovorányiakat, mindent elkövettek, hogy elűzhessék őket Ludányból, sőt határtalan gyűlöletük a legkegyetlenebb módon nyilvánult. Egy alkalommal ugyanis midőn a Dovorányiak örege, ifja a majorságon időzött, rájuk ütött a török s üldözőbe vette őket. — A menekülők már a kastély falai alá értek s még néhány pillanat és mentve vannak, de a rosz lelkű rokonok minden könyörgésük daczára sem bocsátották be őket s ott rablá el a pogány a szerencsétleneket a kapu előtt. — Az egész családból csupán egy fiú, az említett Dovorányi Mihály maradt életben, a ki ekkor iskoláit végezte s felnevelkedvén rokonának Losonczy Istvánnak udvarába került s az ott időző Onori Katát nőül véve, visszatért Ludányba, n hol ez időben a Cseh Anna férje Kabindály Gergely