Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - II. közl.

К IRÁLYLYÁ VÁLASZTÁSA. 103 amivel a rendek hajlandóságát küldőik részére biztosíthatni vélték. !) Corvin János szükségesnek látta, hogy az ő igényei szintén ünnepélyesen bejelentessenek. A váradi és győri püspököket bízta meg ezen föladattal. Választása nem helyezi kedvező világításba emberismeretét. De a két főpap azon eljárását, hogy ők, kik Ulászló érdekében a legnagyobb tevékenységet fejtették ki, az országgyűlés színe előtt Mátyás fia mellett fejtették ki rhetorikájuk hatalmát, igazolhatatlannak kell tartanunk ; alig szolgál mentségökre az a körülmény, hogy a trónkövetelők követeinek szónoklatait jelentőségnélkűli szertartásnak tekinthették.2

) A köznemesek ezalatt zajosan sürgetni kezdék a királyválasztást ; a pártvezérek nehezen bírták lecsillapítani ttirelmetlenségöket, mely nőttön-nőtt azon arányban, a mint költségeik és élelmiszereik fogytak. Ezen helyzet előnyeit értékesíteni igyekezett Albert pártja. Báthori Miklós váczi püspök fölhívására, több megye nemessége a lengyel herczeget, mint magyar királyt éltetni kezdette. Azt remélették, hogy a bizonytalanságban levő tömeget magokkal fogják ragadni. De rosszul számítottak. Ahelyett, hogy viszhangra találtak volna, meglepetést és fölháborodást idéztek elő. Maga Báthori István — a párt vezére — vagy azért, hogy a tervről neiu volt *) A milánói követ junius 20-iki jelentésében említi, hogy junius 7-ikén a főrendek a Kákosra mentek. Bizonyára a külföldi követek kihallgatása végett. — Bonfin hosszasan szól a külhatalraak követei fogadtatásáról ; de előadásából nem vehetjük ki, hogy mikor történt a kihallgatás. Ennek elbeszélése után szól csak a köznemesség szétosztásáról ; amiből következtethetjük, hogy Bonfin tudomása szerint, a követek fogadtatása a köznemesség jelenlétében történt. Egyébkiut is alig hihető, hogy a főrendek a köznemességtől ezen látványosságot megvonták ; amire okuk sem volt. 2) Bonfin és Tubero elbeszélésük szövegébe fölveszik a beszédeket, melyeket a kiilhatalmak követei, szerintök, tartottak ; de kétségtelen, hogy ezen beszédek az ő tollúkból folytak. Természetesen, a két író által közlött beszédek nem azonosak. — Bonfin szerint az első napon Corvin Mátyás, a másodikon Miksa és a lengyel király, legutoljára Ulászló követei szólottak. Tubero szerint a cseh követek voltak az elsők, utánok következtek a németek, utolsók a lengyelek.