Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - Dr. SZENTKLÁRAY JENő: Száz év egy hazai főiskola történetéből. A pozsonyi k. akademiának 1784-1884. való fennállása alkalmából írta dr. Ortvay Tivadar ism. 894

fÖRTÉNETI IRODALOM. 897 rigorosus fejlesztésén kívül a bölcseleti, természettudományi, jogi, a történeti és közgazdasági ismeágaknak rendszeresebb megismerésérc, de sőt oknyomozó vizsgálatára törekedett. E magas feladatok valósítását már kezdetben kellett volna a pozsonyi akadémiának is teljesítenie. A kezdet nehézségei azonban útjában állottak e feladatoknak. A harmadik fejezet XXII. szakaszában kimerítőn foglalkozik szerző a »Ratio Educationist történetével. A könyv ezen részét képező szép tanúlmány tudtommal most először tárgyalja nyilvánosan azon tanrendszer eritikáját, mely két emberöltőn át nevelt hazánknak értelmiséget. Érdekes főleg, mit az új tanrendszer első nehézségeiről olvasunk. Kezdetben ugyanis a »Ratio Educationis« gyakorlati végrehajtásával oly egyének bízattak meg, kik még a kiküszöbölt régi rendszer regimeje alatt nevelkedtek. Ezek az új tanrendszerben is a réginek képviselői voltak : idegenek maradtak a reformok intentióitól. Továbbá a »Ratio Educationis« iránt, kezdettől fogva, érezhető ellenszenv nyilvánúlt országszerte. Sokan politikai okokból vonakodtak megbarátkozni vele : idegen, osztrák, reactionarius művet véltek benne felismerhetni. Tudva volt, hogy Mária Terézia a hazai főiskolákat mindenben a bécsi egyetem mintájára kívánta szervezni, és hogy a »Ratio« készítésénél a bécsi udvar akkori irányadó corifeusai : egy Sonnenfels, Martini, Van Swieten stb. nem voltak tétlen szereplők. A protestánsok szintén állást foglaltak a »Ratio«-val szemben. Nem voltak megelégedve az új tanügyi rendszabályzattal. I )e még a Mária Terézia utáni idők sem kedveztek sokkal jobban e rendszernek. A kitűzött nagy czélt tehát a múlt század végén és a jelen század elején alig érte el a »Ratio« s az arra fektetett iskola. És ez nemcsak a pozsonyi tanügyre vonatkozik, hanem az országban tett általános tapasztalat tanúsága. Ha tehát a pozsonyi akadémia mindezen kedvezőtlen befolyások és korviszonyok daczára is, főleg a jelen század első tizedén innen, oly nagy sikereket tudott a lefolyt száz esztendő alatt felmutatni : az kétségkívül első sorban azon örvendetes körülménynek tulajdonítandó, hogy e főiskola kezdettől fogva a legjobb értelmi erők czél és gyülekezési helye volt. Ugyanis egyes kiválóbb egyének nagy sikerrel ellensúlyozták az országos tanügyi állapotokkal közös helyi visszásságokat. Az egyetemen kívül aligha jelölhető ki oly hazai tanintézet, melyen aránylag annyi kiváló tanár működött volna, mint éppen Pozsonyban. S valóban alig van az ismeretágak közt oly tanszakma, mely Pozsonyban elismert tekintélyű képviselőt nem mutathatna fel. így névszerint a magy. magánjog Fleischhackert, Hajnikot és Szlemenicset, a politikai