Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - Dr. SZENTKLÁRAY JENő: Száz év egy hazai főiskola történetéből. A pozsonyi k. akademiának 1784-1884. való fennállása alkalmából írta dr. Ortvay Tivadar ism. 894

896 TÖRTÉNETI IRODALOM. sújtatván ez által nyugoti Magyarországnak ama városa, mely — mint szerző helyesen megjegyzi — jelentőségét sem földi rati fekvésének, sem iparának és kereskedelmének, hanem egyrészt a török elől oda menekült primási aulának, másrészt és főleg felvirúlt hírneves egyetemének köszönhette. Nagyszombat, a barbár invasió óta a magyar egyházi, a tudományos és irodalmi életnek évtizedeken át irányadó centruma, elvesztette egyetemével szellemi és erkölcsi életének, de sőt anyagi jóllétének is leggazdagabb tápláló forrását. A magyar Róma gyászba borúit és sírva panaszkodott fájdalmának nagysága fölött. De szomorúságában csakhamar megvigasztalta őt Mária Terézia dicső fejedelemasszonynak amaz elhatározása, melynél fogva Nagyszombat még 17 77-ben az áthelyezett tudományegyetem helyett akadémiát kapott, mely ugyanazon év november havában kezdte meg működését. Ezzel Nagyszombatban újból tekintélyes értelmi elemek gyűltek együvé, újból jelentékeny számban sereglett össze e városban a tudományt szomjazó ifjúság. De a kárpótlásul adott ezen akadémiának napjai is csak nagyon múló tartamúak voltak. Ugyanazon évben, mikor az egyetem Budáról Pestre került, az újon alapított nagyszombati akadémiát is áthelyeztette József császár Pozsonyba, hol az átköltözött intézet 1784. évi májusban kezdé meg működését. Helyén volt, hogy szerző rectificálta művében a pozsonyi akadémia alapításáról és az alapítás idejéről elterjedt téves állításokat, a milyenek Pauer Jánosé, ki ezen tanintézetet Pázmány alapításának mondja ; Mangoldé, Lubriché és Kerékgyártóé, kik a pozsonyi akadémiát Mária Terézia által alapíttatják; végre Szekcső Tamásé, ki azt hiszi, hogy ezen főiskola töredék-maradéka a Hunyadi Mátyás »Istropolitana«-jának. A pozsonyi akadémia első szervezete az 1777-ik évi »Ratio education is«- n ak 94—110 paragraphusain alapúit. Ezen tanügyi rendszer előtt úgy a nagyszombati egyetem, valamint hazánk más kath. tanintézetei átalán a jezsuiták »Ratio Studiorum«-jának alapján sarkallottak. E rendszer az ismeretes Aquaviva Claudius jezsuita generálistól való, ki azt 1591-ben adta ki Rómában. Azonban e rendszer nem egyéb, mint a Németalföldön és Németországban érvényre emelkedett humanismusnak a jezsuiták tanigényeihez alkalmazása. A »Ratio Educationis«, főleg annak 1806. évi másodízben megjelent kiadása által a régi tanúimányi szervezetben lényeges változás állott be, mely a reális és practicus tárgyaknak felkarolásában, az értelmi önállóság fejlesztésében, a specialis hazai igényeknek és a sajátlagos nemzeti geniusból folyó okoknak számbavételében nyilatkozott. A valláserkölcsi alapnak, mint az élet szabályozójának és az emberi boldogság kútfejének