Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - Dr. SZENTKLÁRAY JENő: Száz év egy hazai főiskola történetéből. A pozsonyi k. akademiának 1784-1884. való fennállása alkalmából írta dr. Ortvay Tivadar ism. 894

fÖRTÉNETI IRODALOM. 895 mékkel gazdagította, mely akár mint önálló kutatások és levéltári adatokon épült kútfő, akár pedig mint egyik kiegészítő fejezete hazai mívelődéstörténetünknek, mindig a keresett és jól használható könyvek közzé fog tartozni. S bár a szerző szerényen csak »emlékirat« számba kívánta vétetni munkáját, miután — úgymond — a dolog természetében feküdt, hogy az előadásba sok localis érdekű anyag is került : mindazonáltal bízvást elmondhatni, hogy az elkerülhetetlen helyi részleteket hasonlíthatlanúl túlhaladó általános érdekű anyag oly bő, annyira új és olyan gondosan van összeválogatva, hogy a culturtörténetíró egykor, hazánk egyetemes tanügyi története megírásánál, épen nem nélkülözheti azt. Az anyag legnagyobb részét a jogakadémia levéltárából mérité a. szerző. A hol a levéltárban hézagokat tapasztalt, azt — a mennyire lehetett — a pozsonyi káptalani és városi levéltárakból pótolta. Az anyag kiválasztásában és közlésében a közoktatásügyi miniszter óhaját tartotta szem előtt, ki az intézet történetét úgy kívánta tárgyaltatni, hogy abban a következő, valóban bölcs előrelátással formulázott kérdések nyerjenek megoldást: a) Mikor és ki, vagy kik által alapíttatott az intézet ? b) Minő terjedelmű volt az keletkezésekor? c) Hány tanár tanított benne ? d) Mi volt a legrégibb tanrendszer és minő változásokon ment az át ? e) Kik voltak tanárai s mi azok irodalmi működése ? f) Minő változásokon és emelkedésen ment át kezdetétől fogva az intézet ? g) Milyen volt népességének koronkínti változása ? h) Mikor és minő új tanszékek lettek felállítva ? i) Vannak-e kebelében stipendiumok vagy jótékony intézetek és kik alapították azokat ? A Trefort miniszter úr által feltett ezen kérdések köré csoportosúl a munka egész tartalma, melyet szerző négy fejezetre osztott fel, tárgyalván az első fejezetben az akadémia keletkezésének és fejlődésének történetét; a másodikban az akadémia igazgató és tanító személyzetének múltját s jelenét, — irodalmi munkásságukkal együtt ; a harmadikban az akadémia tanító személyzetére vonatkozó egyéb adatokat, milyenek példáúl a tanárok kinevezése, képesítésök, a tankönyvek stb., a negyedikben az akadémia népességének statisztikája, földrajzi, nemzetiségi és vallásfelekezeti viszonyai, társadalmi és egyleti élete, stb. Előnyére válik a munkának, hogy nem ragaszkodik szorosan az intézet százéves múltjának kikerekített határaihoz, hanem szélesebb történeti háttere van és az egyetemes hazai tanügygyei is összeköttetésbe van hozva. Az intézet alapítását illetőleg visszaidézi szerző emlékezetünkbe a kathol. tőkén létrejött nagyszombati egyetem megszűntét, mely az azon tanító jezsuita-rendnek feloszlatása után 1777-ben az ország fővárosába Budára lett áthelyezve, legérzékenyebben