Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - NAGY GYULA: A zsidók története Magyarországon írta dr. Kohn Sámuel bír. 884

892 TÖRTÉNETI IRODALOM. liogy más országokban lakó zsidó hitfeleiket megvédjék, s a rajtuk esett sérelmeket megbosszúlják. Hol van itt a hatalmas független zsidó kozár állam ? — De lia már 860 körül rég buzgó zsidók voltak a kozár fejedelmek, miért kértek épen akkor — mint láttuk — keresztyén tanítókat Konstantinápolyból ? Pedig — jegyzi meg találóan Hunfalvy ') — a missionarius Constantinus és Methodius utazása a kozárokhoz nem kevésbbé hiteles, mint a kordovai zsidó Chásdáinak levele József kozár királyhoz, s ennek felelete. Azt hiszszük, sikerült egy századot, bőven számítva, visszaalkudnunk a történeti igazság javára; s most már csak az a kérdés, hogy a kilenczedik száz óv hetedik tizedében is még, lehet-e olyannyira uralkodó zsidó jellegű kozár birodalomról beszélnünk, mint a minőnek azt a tisztelt szerző képzeli és hirdeti ? Kolin úr és a vele egy nézeten levők egész ide vonatkozó előadása a már érintett Chásdái-féle levelezésen alapszik. Chásdái ben Jiczhák ibn-Sáprút, nagy míveltségű zsidó, Kordovában III. Abdarráhmán udvarában, 940 óta kiváló szerepet vitt, E hiteért buzgó ember hírét vévén a zsidó kozárok országának, mindenképen azon törekedék, hogy a kozár fejedelemmel valami úton módon összeköttetésbe léphessen. Ez végre sikerűit is neki akként, hogy 955 körül egy héber nyelven fogalmazott terjedelmes levelet juttatott az akkor uralkodó József kozár bég kezéhez, még pedig, mint maga beszéli, a Horvát- és Magyarországon lakó zsidók segítségével és közvetítésével, a mely levelében szorgalmasan és részletesen tudakozódik Kozár országról s annak minden viszonyairól. József bég 960 táján írta vagy íratta meg válaszát, s küldte ugyanazon az úton Kordovába. S e válaszlevél az, melyet jelenleg a zsidó történetek kutatói egyik legbecsesebb kútforrásuk gyanánt tekintenek és használnak. Nem tehetjük feladatunkká ezúttal, hogy a szóban forgó két levél hitelességét vizsgáljuk, s kútfői becsét méltassuk; csupán annyit jegyezünk meg, hogy hitelesség és eredetiség szempontjából épen nem hozzáférhetetlen történelmi emlékekkel van dolgunk ; a mi pedig e levelek kútfői becsét illeti, mindenesetre csak a legnagyobb óvatosság mellett, csak a legszigorúbb kritikával használandók És talán nem is leszünk túlságosan szigorúak, ha kimondjuk, hogy József bég levelét főleg csakis a maga kora viszonyaira és állapotaira nézve tartjuk elfogadható forrásnak, melyből a száz és száz év előtti kozár birodalom zsidósága mellett bizonyságot meríteni alig lehet. Ezek után visszatérve már most a magyarokhoz, látjuk, hogy akkor, mikor a kozároknál a zsidó vallás már valósággal gyöke!) Id. m. 39 7. 1.