Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - NAGY GYULA: A zsidók története Magyarországon írta dr. Kohn Sámuel bír. 884

fÖRTÉNETI IRODALOM. 891 leg odavetett évszámokat kétségtelen kitelíí és pontosságú történeti dátumok gyanánt fogadnunk ? Bizony alig ka leket ; kivált mikor más hitelesebb adatok nyilván mutatják, hogy bölcsészünk legalább száz esztendőt hibázott a maga időszámításában. Kr. u. 860—870 táján nagy mozgalom indúlt meg a hittérítés terén. Ekkor történt, hogy több, eddig a pogányságban tévelygő népek fejedelmei papokért küldtek, hogy övéiket a keresztyén vallás tanaiban oktatnák. A kozárok közt már egy idő óta zsidó, mahomedán és keresztyén tanítók forgolódtak, s most a khagán egyenesen Konstantinápolyból, III. Mihály császártól kért megbízható keresztyén hitoktatókat a maga népe számára. A császár az ez időben nagy hírnevű két testvért, Constantinust és Methodiust bocsátá a kozárokhoz missióba. Tudjuk, hogy öonstantinus egy ideig Clierson városában tartózkodott a kozár nyelv megtanúlása végett ; úgy látszik azonban, hogy törekvéseit nem koronázta a kívánt siker, mert a khagán már 862-ben vissza küldé a tudós .keresztyént Konstantinápolyba, maga pedig ugyan ez idő tájban a zsidó hitre tért. Az elmondottak után elég világos lehet előttünk, hogy a kozárok zsidóságáról, előbb mint a kilenczedik század második felében, komolyan szó sem lehet. Még egy tekintélyes író van, kinek idevágó nézeteit szerzőnk — mint műve idézetei mutatják — szintén a magáévá tette, és saját állításai támogatására felhasználta : Dr. Graetz »Geschichte der Juden von den ältesten Zeiten bis auf die Gegenwart« czímű munkájában a kozárok áttérését 740 tájára teszi,,még pedig a X-ik század közepén élt József kozár királynak vagy bégnek Chásdái kordovai fő zsidóhoz intézett válaszoló levele alapján, melyben el van mondva, hogy Bulan, a bég egyik előde, 731-ben legyőzte az arabokat és örményeket, országába fogadta a keleti birodalomból III. Leó császár által kiüldözött zsidókat, kik a kozárokhoz menekülvén, őket a zsidó hitre térítették. József kozár bég s a kordovai zsidó Chásdái ismeretes levél-váltására alább még visszatérünk ; itt csupán azt jegyezzük meg, hogy az egész Bulan- és III. Leo-féle történetet igen homályossá és kétessé teszi az a körülmény — s erre Graetz, úgy látszik, nem figyelt, — hogy ugyanaz a Leo császár a kozár khagán leányát jegyezte el feleségül fiának Y. Constantinnak, a ki azután keresztyénné lévén, az Iréné nevet vette fel. Tudjuk, hogy Constantin szintén nagy üldözője volt a zsidóknak, s szinte nehéz elképzelni, hogy a zsidó ipa, a kozár khagán, és leánya, habár maga keresztyén lett is, ne gátolták vagy legalább ne enyhítették volna a császár dühét a zsidók ellen ; holott szerzőnk már föntebb idézett szavai szerint is, a kliagánok minden módon azon voltak, Századok 1884. X. fCzkt. ü9