Századok – 1884
II. Könyvismertetések és bírálatok - NAGY GYULA: A zsidók története Magyarországon írta dr. Kohn Sámuel bír. 884
890 TÖRTÉNETI IRODALOM. pedig ezek kozár bajtársai közt, olyanok is voltak, a kik a zsidó bitet vallották.x ) — Egyszóval a lehetségnél tovább vinni e kérdést a legnagyobb erőmegfeszítéssel sem lebet. De lássuk már, bogy voltaképen bányadán áll a dolog magának a kozárságnak zsidó-bitííségével : Kobn úr — mint láttuk — azt állítja, bogy a kozárok már 740 körül Kr. u. a zsidó vallásra tértek, sőt úgy tűnteti fel a dolgot, mintba ez egyenesen a fejedelmek intézkedésére, politikai okokból történt volna, s a zsidó vallás egyszerre mint a kozár birodalom uralkodó államvallása lépett volna életbe. Ez állításhoz azonban a mennyi szó, annyi kétség fér. Azon kezdjük, hogy oly egykorú forrás, melyből a kozároknak már a VHI-ik század közepén zsidó hitre térése bizonyítható lenne, nem áll a história rendelkezésére. Ibn-Dasta (vagy Ibn-Dusteb) arai) író, ki egyikét a legbővebb leírásoknak hagyta ránk a kozárokról, magyarokról, s a többi fajbeli rokon népekről, s a ki világosan mondja, hogy a kozárok legnagyobb része a zsidó hitet vallja, tudvalevőleg a IX-ik század vége felé, tehát több mint száz évvel a dr. Kobn által fölvett időpont után élt és írt ; már pedig az ő tudósításai egyenesen az ő korabeli állapotjába helyeznek bennünket az általa leírt országoknak és népeknek ; s ha figyelembe veszszük még azt a megjegyzését, hogy azelőtt a kozárok hite hasonló vala a törökök hitéhez2),- át kell látnunk, hogy Ibn-Dasta sokkal inkább ellene, mint mellette szól a Kobn úr chronologiai meghatározásának. A másik forrás, melynek adataiból szerzőnk a 740-ik évet kiszámította, még későbbi eredetű, s annál kissebb hitelű és bizonyosságú : Jehudah há-Lévi híres spanyol zsidó költő és philosophus, 1140 körűi arab nyelven írt egy később héber, latin és német nyelvre is lefordított nagyobb munkát, melynek czélja volt a zsidó vallás igazságának bebizonyítása, abból indúlván ki, hogy egy kozár király a pogányság hiábavalóságát megismervén, az igazi vallást keresi. A könyv szerkezetére nézve : párbeszéd a kozár király- és egy zsidó tudós közt. Ennek a bevezetésében fordúl elő egy passus, mely így hangzik : »Eszembe jutott, a mit hallottam amaz érvek fölött, melyeket a zsidó bölcs felhozott, ki a 400 évvel ezelőtt a zsidósághoz áttért kozár királynál volt, a mi a különféle krónikákban mint ismeretes dolog van fölemlítve.«3) — Való igaz, hogy Jehudah há-Lévi adatai szerint a kozárok áttérése 740-re esnék, de kérdjük, lehet-e a költő és theologus író vallás-bölcsészeti munkájához a bevezetésben csak úgy melles*) Magyarország Etlinographiája 518. 1. 2) Htinfalvynál, id. in. 200. 1. 3) Kolm S. lieber Iiútforrások, 20. 1.
