Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - NAGY GYULA: A zsidók története Magyarországon írta dr. Kohn Sámuel bír. 884

888 TÖRTÉNETI IRODALOM. lenni a hazát és szövetségeseket kereső vándor magyar népre. S hogy ezt világosan megértesse velünk a szerző, hosszas fejtegetésébe bocsátkozik annak, mikép alakúit meg a zsidó-kozár állam. Az izlám és a keresztyénség mindinkább terjeszkedő befolyása közzé beékelt kozár fejedelmek soká ingadoztak az országukban meghonosúlt különféle vallások között ; de minthogy, ha a koránt fogadják el, Perzsia-, lia pedig a keresztet, Byzanczium nyert volna kiváló befolyást országukra, 740 körűi a semleges zsidó vallást választották állam vallásnak (!), mivel önállóságuk a két szomszéd birodalom között így volt leginkább biztosítva ; innen az a jelenség, hogy a kozár állam fejei, továbbá a törzsfők, az előkelők s a magasabb rangú katonák, stb. tán kevés kivétellel, mind zsidóhitűek voltak. A zsidó hitnek tehát a kozárok közti elterjedése, vagy helyesebben uralma, nem annyira vallásos, mint politikai okokból történt. Ebből azután könnyen megérthető az a tevékeny buzgalom is, melyet a kozár államfők a zsidó hit érdekében kifejtettek. A khagánok minden módon azon voltak, hogy héber könyveket szerezzenek, országukba zsidó tudósokat édesgessenek, népüket a zsidó hitre taníttassák, zsinagógákat építsenek, más országokban lakó zsidó hitfeleiket megvédjék, vagy a rajtuk esett sérelmeket megbosszúlják, első sorban pedig azon, hogy á zsidó vallást a szomszéd népek közt terjeszszék. Itt azután összeállítja szerzőnk mindazt, a mit csak a kozár zsidó hittérítőkre vonatkozólag az általa ismert forrásokban találhatott, s végül ezt mondja: »Ha most tekintettel vagyunk e messzeterjedő és tartós zsidó-vallási mozgalomra, mely a kozároktól eredt, és szem előtt tartjuk, hogy a kozárok, kik máipolitikai tekinteteknél fogva is a zsidó vallás terjesztésén annyira buzgólkodtak, hogy még a tőlük távolabb eső, irányukban ellenséges s egészen más fajú oroszokat is meg akarták téríteni, más népeket pedig tényleg meg is térítettek : elképzelhetjük-e, hogy ugyanezt meg ne kísérlették volna a tőszomszédságukban lakó, szövetséges és fajrokon magyaroknál is? S a magyarok, a kik kezdetleges pogányságukat oly könnyen (?) elhagyták, e térítési kísérleteknek erősebben ellent álltak volna-e, mint a többi szomszéd népek, olyannyira, hogy e kísérleteknek épen náluk nem volt volna semmi foganatja ?« S erre mintegy feleletül, folytatja : hogy a kozárok »különös súlyt vetettek arra, hogy a magyarokat megnyerjék, s mentül szorosabban magukhoz fűzzék. Viszont a magyarok határozott előzékenységgel viseltettek a kozárok e törekvése iránt, s egész készséggel engedtek a kozár befolyásnak. Az első magyar fejedelem választása közvetve a kozár állampolitika műve volt. A kozár khagán, csak hogy befolyását a magyarokra annál inkább biz-