Századok – 1884

Értekezések - ZSATKOVICS KÁLMÁN: Az egri befolyás és az ez ellen vívott harcz a munkácsi görög szertartású egyházmegye történelmében - I. közl. 680

ÉS AZ EZ ELLEN VÍVOTT IIAKCZ. 693 püspökké szentelte, a szakadár püspököktől kért felszentelés miatt reá nehezedő szabálytalanság alól felmentette, és 1655. Julius 23-án kelt s az összes magyarországi gör. katholikusokhoz intézett körlevelében őt valóságos és törvényes munkácsi püspöknek nyilvánítja s egyúttal az iránta tartozó kánoni engedelmességet szigorúan elrendeli. Mielőtt azonban még Lippay ez ügydöntő okirata megjelent volna, Drugetli György, önszántából-e vagy Lippay közbenjárására — nem tudni, 1655. martius 31-éröl kelt oklevelében1) megadja a birtokán lakó unitus clerusnak mindazon előjogokat, mikkel a róm. cath. clerus bír, azon föltétel alatt mégis, hogy az eddig teljesített úrbéri munka helyett 6 frtot fog fizetni évenkint váltságdijúl. Feltűnő lehet az olvasó előtt azon körülmény, hogy egy ily fontos és következménydús ügyben sem a király, sem pedig a fejedelem közbelépéséről vagy beszólásáról idáig sehol említés nem történt, holott jól tudjuk, hogy Parthén koráig egy püspök sem foglalta el hivatalát addig, míg ki nem kérte a király vagy a fejedelem megerősítését a szerint, a mint a felső megyék a király vagy a fejedelem birtokában voltak a választás idején. E körülményt feltűnőnek tartom magam is s magyarázatát sem tudom adni a király közbe nem lépésének, miután I. Lipót által 1659. november 10-ről kelt2) s Parthénnak a munkácsi püspökség javait adományozó okiratában, valamint Lippaynak 1660. jan. 14-én kelt8) azon rendeletében, melylyel a pozsonyi kamarát oda útasítja, hogy ez a munkácsi püspökség s illetve a munkácsi szt. Bazil-rendü zárda javainak visszaadását sürgesse II. Rákóczy György özvegyénél, — említés sem tétetik arról, hogy Parthén már 10—12 éve kormányozza a munkácsi egyházmegyét, valamint arról sem, hogy miért adatnak ki csak ily későn ez oklevelek részére. A fejedelem hallgatását azonban ez ügyben magyarázni tudom, miután ő, mint Lippay megjegyezte, ellenséges álláspontot foglalván el az unióval szemben s így annak képviselőjével Parthénnel is, ez álláspontjának megfelelőleg nem meddő tiltakozásokkal mutatta ki érzelmeit, hanem azzal, hogy a schismaticusok részére Ardán püspök halála után ujabb püspököt nevezett ki Zékány Joannicus személyében, ki aztán 1684-ben bekövetkezett haláláig szülőhelyéről, a beregmegyei Miszticze községéből, hol szt. Bazil-rendü zárdát is alapított, kormányozta a schismaticus híveket, kiknek száma még a Parthén megerősítése és installátiója után sem igen fogyott volt megannyira, a mennyire Lippay remélte volt, a mennyiben 600 Duliskovies II. 114. 2) U. o. 114. 3) II. o. 118. 46®