Századok – 1884

Értekezések - ZSATKOVICS KÁLMÁN: Az egri befolyás és az ez ellen vívott harcz a munkácsi görög szertartású egyházmegye történelmében - I. közl. 680

694 AZ KOíllI BEFOLYÁS pap közül, Andreila Mihály e korbeli unitus pap szavai szerinti) még 416 volt schismaticus a Parthén ui-almának végéveibe a. Parthén halálának éve még idáig nincsugyan pontosan kiderítve, de De Camelis »Diariuma« nyomán 1663—4-re tehető. A midőn fejtegéseimben ide értem, sokan szükségesnek találnák talán, hogy egy kissé a Parthén személyével bővebben foglalkozzam. Ehhez azonban felette kevés adattal rendelkezünk, oly annyira, hogy nagyon halvány vonású képet nyerhetünk csak róla, ki Szabolcsmegye Szakoly községében született s korán a szt. Bazil rendbe lépve megnyerte Taraszovics püspök jóindúlatát s ez által az alpagság szavazatát a Taraszovics halálával megürült püspökségre. Mint püspök, aligha töltötte be Parthén a hozzákötött várakozást. Ez állítás alapossága mellet a legpraegnansabb bizonyíték az, hogy még élte vége felé is nem csak megyéjének két harmada schismaticus volt, hanem e nagyobb rész annyira irtózott az uniótól és annyira nem tűrhette az unitusokat, hogy helyenkint a legbotrányosabb kihágásokra ragadtatta magát, a mennyiben az unitus papok által megkeresztelteket újra keresztelte, az unitusok szertartásos könyveit nyilvánosan elégette s még más efféle módon igyekezett türelmetlenségét kimutatni. Tudva ezt, igazat kell adnunk Lucskaynak, ki e szavakkal fejezi be Parthén élettörténelmét: »laudabiliter coepit et obscure fini vit.« Fentebb említvén, hogy a munkácsi püspökség történelmére vonatkozó adatok a Parthén koráig oly hézagosak s oly csekély számúak, hogy azokból nem csak a püspökség alapításának idejét s körülményeit, de még a püspökök névsorát s életviszonyait sem vagyunk képesek egész bizonysággal meghatározni. Midőn, azonban ezt említettem, nem zártam ki annak lehetőségét, hogy a Parthén kora után is találkozhatunk hézagokkal a munkácsi püspökség történelmében, — s valóban ha szabad e hasonlattal élnem, míg a Taraszovics és Parthén korát, az utolsó évek kivételével, majdnem teljes fényben láthatjuk a reánk maradt emlékekből, addig a Parthén végéveinek s a halálát követők évnek, t. i. az 1689-ik évig terjedő kornak történelme itt-ott vetélkedik homályosságra nézve a Taraszovics korát megelőzött évek történelmével. E homály okát több körülményben találják e kor történelmével foglalkozó írók. Én részemről a homály legfőbb okát abban találom, hogy ámbár e rövid 16—18 évről több mint tíz oly oklevéllel bírunk, melyek a munkácsi megye főpásztoraitól vagy ezekre vonatkozólag másoktól keltek ez oklevelek e rövid időre oly sok főpásztort, kilenczet említenek, >) Kézirat a püspöki levéltáriján.