Századok – 1884
Értekezések - SZÉLL FARKAS: Egy XVI. századi codex historiás énekei - II. közl. 662
672 SZÉLI, FARKAS. Ifjú vitéz felvon egy szarvas kéz-íjat, 50. Az idegben vette nagy szép bosszú nyilat; Hamar által vonta két ujjal az nyilat ; Ezt művelte vala vitiezek láttára. Ismeglen mondanak vitézek mindnyájan : »Jer lőjünk az czilhez, zálogért mindnyájan.« 55. Vitézek az czilhez lövének mindnyájan, O közölek az czielt senki nem tanálván. Legutolszor löve vén Bankó leánya, Az czél közöpében egyene&t talála, Övé lön mindjárást vitézek zálogja, 60. Mondának vitiezek mingyárást azomba : »Te vitiez iffiu, jer vessünk most követ.« Mindnyájan vitézek elvették a követ ; Legutolszor vette vén Bankó leánya ; Vitézeknél tovább egy singnyivel haj ta. 65. Az hetvenhét vitiez ötvenegy magával, Mondanak mindjárást.- »jertek fussunk pályát.« Mingyárást megfuták vitézek az pályát, Utolszor indula : elíre az pályát. Harmadszor felvéve az vitiezek zálogját, 70. Az Bankó leánya igy jelenté magát. Vitiezek mondának ismeglen az iffiúnak : »Jer eölönk mindnyájan mi az boritalnak.« Vitézek fejenként asztalhoz üle'nek, Vén Bankó leányát köztök leöltetének, 75. Az Bachus istennek áldozni kezdenek, Mind fejenként hamar elrészegedének. Vén Bankó leánya még józanon vala, Felvon egy szép kupát, kiben jó bor vala, És az vitiezekre azt köszönte vala, 80. Király egészségeirt azt megitta vala. Mindnyájan vitézek királyhoz menének, Felséges királynak ingyen felelének : »Nem leány az vitiez, hanem kurvafia, Mert minket meggyöze az vín Bankó fia.
