Századok – 1884

Értekezések - Dr. NÉMETHY LAJOS: Ki volt Gül-Baba? 608

KÜLÖNFÉLÉK. 609 akkor főczélom Gyul-Baba tiirbéjének ismertetése volt, nem pedig, bogy magáról e mohamedán szentről szóljak. Ezúttal tehát a reá vonatkozó történeti adatokat kivánom csoportosítani. Először találom Gyul-Babát említve Wernher György művében, melyet Magyarország gyógyvizeiről írt és mely első ízben 155l-ben látott napvilágot.1

) Wernher élményeit nagy szorgalommal jegyezte fel. Midőn Budának éjszaki részén levő meleg forrásokról beszél, megemlíti, bár nevének elhallgatásával, Gyul-Baba sírját is és ezt írja róla: »Mohamed basa, a kit a szultán, Buda és Magyarország meghódítása után Buda parancsnokává tett, mindkettőnél (az alsó és felső bévvizeknél), dervis lakokat, zárdákat építtetett és a felhévvíz melletti dombon, melyen előbb szőlő tenyészett, kápolnát emeltetett, szentelvén e helyet ama szerzetes férfiú emlékezetének, a ki már életéhen a törökök által mint valamely felsőbb lény becsültetett és halála után a nevezett kápolnába eltemetve mint szent tiszteltetik.« Mivel e könyv 1551. évben látott napvilágot, Gyul-Babának okvetlen ezen év előtti időben kellett meghalnia, annál is inkább, mert szerző említést tesz azon sírkápolnájáról is, melyet Mohamed basa emeltetett. Azonban Wenhernek azon állítása, hogy a szultán, Mohamed basát Buda és Magyarország meghódítása után tette Buda parancsnokává, téves, mert Mohamed, helyesebben : »Muhammed Jahjapassasade pasa« Buda 98 kormányzója sorozatában a harmadik volt. Elődei voltak: vezir Szulejman pasa és Kutsuk Bali pasa. Muhammed Budán mint parancsnok 1543. év márczius bava 15-étől, 1548. év január hó végén bekövetkezett haláláig működött.2) Az 1543—8-ig tartó öt évbe kell tehát Gyul-Baba sírkopolnájának építését, sőt halálozása idejét is helyeznünk. Werner nem említi a török szentnek nevét. Annak neve konstatálása kedveért más kútfőkhöz kell fordúlnunk. Ilyen Browne Eduard3) utazó, ki 1669. és 1671. között járt Budán. Ennek fel-Czíme : Wernheri Georgii consil. reg. et apud Sáros praefecti. De admirandis Hungáriáé aquis Ilypomnemation stb. Végében : Viennae Austriae excudebat Egidius Aquila Anno MDLI. mense Septembri, 4° '20 1. 1595-ben Kölnben ismét megjelent. Én a Schwantner által, Scriptores Kerum Hung. 1746. fol. I. 847 — 862. kiadottat használtam. 2) Gévay Antal. A budai pasák. 6. — Podhradczky József. A budai török helytartókról. Függelék : Eredeti két magyar krónika 82. 3) A brief account of travels in Hungaria, Servia, Bulgaria etc. with fig. of labits andremark plan. London 1673, mely 167 7-ben új kiadást ért. Lefordítatott más nyelvekre is. Mindezen kiadásokat felemlíti Szinnyei Otmár a »Vasárnapi Újság« 1879. máj. 4. A könyvtáromban levő 1868-ik évi norinbergi német kiadásról nem tesz említést. 115. 1. Századok. 1884. VII. Fűzet. 40