Századok – 1884

Értekezések - SZÉLL FARKAS: Egy XVI. századi codex historiás énekei - I. közl. 580

EGT XVI-IK SZÁZADI CODEX. A cselekmény ama fordulatainál, hol Grrizeldis mint anya, legkeményebb próbára tétetik, gyermekei elvitele által, szintén lényeges és jellemző eltérést tapasztalunk az eddigi variánsoktól nem csak abban, hogy (E. M. K. T. 361. és köv. sor) a leánygyermeket elvivő szolga magaviselete kerekdedebben doniboríttatik ki : Szavat ott az ember rövideden ejte, Nagy kegyetlen dolgot titkon beszélgete, Kit keserves asszony eszébe vehete, Többet ott nem szóla, lön csendesség közte . . . hanem abban, hogy a Grizeldis által erőszakolt kemény magatartáson átszűrődik az anyai érzelem melege, midőn leányát odaadja a szolgának: azt »idesdeden nízegeti vala.« Az alapszöveg szerint kis leányát azzal a parancsolattal adta át szolgájának Voltér, hogy A kis gyermeket ruhában kötözve, Szekrénbe szegezné, öszvérre feltenné Nagy lassan és félve utában viselné, Gazdag Bononiaban mentiben bevinné. Szövegünk ellenben azt tartalmazza, hogy azt az utasítást adta Voltér, hogy : Az kis gyermeket ruhában kötözné, Öszvérre felvetné, nagy lassan elmenne, a mely utasítás Voltér leplezett tervének és a cselekmény végki fejlésének jobban megfelel, minthogy szekrénybe szegezve, a leány gyermek élve aligha tehette volna meg a nagy utat. Reánk nézve különös érdekkel bír, hogy szövegünk localizálja azt a helyet, a hol Voltér gyermekeit elrejtette, — ugyanis kéziratunkban Bononia helyett mindenütt »Pannónia« fordul elő. Eme localizálással összefüggésben van Voltér nénjének személyisége is, kinél a gyermekek elhelyeztettek, és kit az eddigi variánsok Kende Panitné, Konde Panitné, Pantue eltorzított néven jelölnek : mert szövegünkben e nő következetesen Companittné névvel jeleztetik, s a mennyiben szövegünk Companit és Kapitány nevet felcserélve használja : illetőleg nyíltan kifejezi, hogy a Voltér gyermekeit a Kapitány szállította haza : semmi kétségünk nem lehet az iránt, hogy Companitt név nem a Comes de Panico egyszerű magyarosítása, hanem az szövegünkben nem egyebet jelent, mint a Kapitány fogalmát, és így a szövegben többször előfordúló compani pedig azt a csapatot fejezi ki, mely a kapitány hatalmi köre alatt állott, és a mely a ma is használatos compánia szónak megfelel. Szövegünk gondosan mégis különbözteti a » Companit« szótól a »compani« kifejezést.