Századok – 1884

Értekezések - SZÉLL FARKAS: Egy XVI. századi codex historiás énekei - I. közl. 580

58 fi-SZÉLT, FARKAS. Igy szövegünkben az is tisztábban látható, hogy midőn Voltér egy részről a Griseldis végső próbájáúl új házasságra kelését hirdettette : más felől intézkedett, hogy gyermekei haza hozassanak (Pannoniából) és ennek eszközlésére Companitot kereste meg ; akkor a Companit nem resten hűségét jelenté (E. M. K. T. 545 sor) és a gyermekeket, nem mint E. M. K. T. 548 sorban foglaltatik : az végezett napra szép néppel készíti, hanem szövegünk szerint: szép néppel kisérteté és azokkal együtt Voltérhez maga is megérkezett. E megérkezés az eddigi variánsokban teljesen elmosódott. R. M. K. T. 721 s köv. sor: De uagy vidámsággal leányt befogadá, Mindaz hapuiglan elejben indúla. Megáldá e's monda : »Isten hozza jóval,« Az én asszonyomat mind véle valókkal. Szövegünkben a mese szerkezetének jobban megfelelőleg, e sorok helyett ez foglaltatik : De nagy vigassággal leányt ö fogadta, Mikor Rapitánnah ö elejben juta. »Isten hozzon minden jóval« neki monda, »Vallak én asszonyomnak« többit is megáldá. A cselekmény további menetét illetőleg is majd minden sorban mutathatnék még eltérést az eddigi variánsoktól. Ennek példájára felemlítem összehasonlítás végett azt a részt, mely a végkifejlésre vonatkozik: R. M. K. T. 781 sor : Te vagy az én társom, Voltér mondja vala, Nem lesz énnékem egyéb te helyedben, Az kit jegyesemnek te állítasz vala, Az az te lányod, kit elvittek vala. Ez szókat Grizeldisz hogy hallotta vala, O nagy örömében esük meg nem holt vala, Nagy kegyességében esze veszett vala, Drága szolgájának nyakán esüggett vala. Szövegünk e sorokat így adja : Te vagy az én társom, Voltér mondja vala, Nem volt más énnekem, sem leszen, azt mondja. Az kit jegyesemnek te állítasz vala, Ez az te leányod, kit elvittek vala,