Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZALAY JÓZSEF: Az 1863-iki hadviselés és irodalma - I. közl. 561

ÉS IRODALMA 577 neré, arra sem szolgálhat, hogy jobb hiányában az érdeklődőknek alkalmi olvasmányúl szolgáljon. A legszerényebben Thürheim Starhembergje lép fel. Szerző nem ír rendszeres életrajzot, erre magát (joggal) nem érzi hivatottnak, nem ír hazafiúi emlékkönyvet, beéri egyszerű életrajz vázlattal, a melynek írására nemcsak a hazafias, hanem a rokoni kegyelet is vezette — lévén szegről-végről a Starhemberg családdal atyafiságban. Kutatása roppant hiányos. Hőse ifjúságáról alig tud valamit, de ha ez talán csakugyan kikutathatatlan is ; kétségtelen^ hogy bőven lett volna alkalma annak haditanácsi elnök gyanánt való működésével foglalkozni. De bizony arról is igen keveset bírt megtudni, s azt is csak egészen külsőleg fűzi össze. Legtöbbet bécsi működéséről tud, de azt sem képes Starhemberg egyénisége körűi csoportosítani, hanem az ostrom naplóját adja az eddigi munkák után. Szerző ítéletére jellemző, hogy azt a mesét, mintha a Star hembergek astiriai őrgrófoktólés herczegektől származtak volna, komolyan elhiszi s még inkább az, hogy 1643. és 1711. közti oklevelekkel bizonyítja. Ezek után valószínű, hogy ő a »Tro~ phaeum familiae Estoras«-nak is hivője. Művében legdícséretesebb, hogy számos Starhembergre vonatkozó dalt közzé tesz Nem új felfedezések ezek sem, de így összeállítva nem érdektelenek Ezzel végeztünk ama három munkával, a melyek az alkalom fölhasználásával dilettáns kezekből közrebocsáttattak. Ezek helye nincs az irodalomtörténetben, hanem csak a könyvészetben. A hét feldolgozott munkához csatlakozik a római német Campo-Santo anyaggyűjteménye. Igen nagy az a szolgálat, a melyet kiadói közrebocsátásával a történettudomány iránt szereztek, mert csak most, midőn e gyűjtemény kezünk között van, láthatjuk, hogy az 1683-iki viszonyoknak ismerete a vaticáni levéltár anyaga nélkül csak tökéletlen lehet. Most látjuk, hogy oly jelentékeny munkák is, mint Renneré és Kloppé, mennyit veszítettek, hogy azt nem ismerték. Igaz, hogy eddig sem volt ismeretlen, hogy XI. Incze pápa nagy segítségére volt I. Lipótnak, de csak ezen adatokkal kezünkben tudjuk azt, hogy egyenesen ő volt a lelke Ausztria megvédé Századok. 1884. VII. Füzet. 38