Századok – 1884
Értekezések - Dr. SZALAY JÓZSEF: Az 1863-iki hadviselés és irodalma - I. közl. 561
Í',8 IRODALMA. 571 De hogy támadjon az azoknál, akiknek munkája így jelenik meg : »dargestellt in der Abtheilung für Kriegsgeschichte des k. k. Kriegsarchivs.« (előadva a cs. kir. hadilevéltár hadtörténeti osztályában). Ez teljes lehetetlenség ! E munkának mindamellett, hogy határozottan kútfői munka, forráskészlete épen nem kielégítő. Minden anyag el van hanyagolva a közös hadügyministerium levéltárán kívül s mivel mégis szükségesek néha egyéb adatok, ily dolgokban gyakran a legócskább tankönyvek vagy ismerettárak szerepelnek kútfő gyanánt. A miért is minden bevezetéskép elmondott, általánosságokkal foglalkozó részlet tele van hibával, Nem jellemző-e csak maga az a tény, hogy egyetlen magyar levéltár sem használtatott fel s a nyomtatott magyar kiadványok használata a minimumra szorítkozott. A kútfő bírálat majdnem ismeretlen. A »Réponse d' un officier« czímű összefoglalt előadása az az évi eseményeknek úgy vétetik, mintha azon »officier« mindazt saját tapasztalatából közlené, s hűséggel utána mondatnak az oly naivságok, mint az, hogy Sobjeski úgy nyilatkozott a lorraine-i herczeg előtt : »Korán akarom fiamat a császár szolgálatára tanítani.« De hitelesnek elfogadtatik azon állítólagos »musterrolle« is, mely a török táborról kevéssel Bécs felmentése előtt készült volna. Az pedig nyilvános koholmány. Hemzseg a munkában a sok részlethiba, melyek gyakran nem jelentéktelenek. Komolyan állítja, hogy Kara Musztafa augusztus derekán kész volt G-yőr átengedése fejében Bécs ostromával fölhagyni. Azt állítja, hogy Spanyolország nem »küldhetett pénzsegélyt sem (11. 1.), pedig csakugyan küldött. Csaknem minden német fejedelem küldött segítséget, Brandenburgon kívül (113.1.) Ha valaki megtekinti az összeállítást,láthatja.hogy mennyi hiányzott a »csaknem minden«-ből. Teljességgel nem értik az osztrák-magyar politikai helyzetet, de még a Lengyelországgal való viszonyokat sein. A min azonban leginkább csodálkozhatni, a katonai dolgokban tanúsított vékony ítélet. A mit hadtörténeti munkától leginkább megvárhatnók, a saját és ellenséges hadseregnek teljesen pontos leírását, az egyes műveleteknek kritikai méltánylását, stra-