Századok – 1884

Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Gróf Wesselényi Ferencz nádor halála 482

4'J2 GRÓF WESSELÉNYI FERENCZ NÁDOR HALÁLA. Az új végrendelet szavai s a gyöngédség, mely benne nyilatkozik, eléggé bizonyossá teszik, liogy Szécby Máriának nem kellett attól tartania, bogy férje árúlójává lesz az ügynek, melyhez önkényt szegődött s melynek feljelentésével önmagának, a haldoklónak már semmit sem használt, az életben maradóknak, de kivált nejének annyi bajt okozott volna. így tehát senkinek sem volt oka méreghez vagy más gyilkos eszközhöz folyamodni. Egyébiránt a nehéz betegség kizárja a méreg vagy más efféle szükségét is. Elvégezte a rombolás művét maga a természet. Méreg nélkül is bekövetkezett a catastropha csakhamar. Végrendeletével Wesselényi befejezte nyilvános pályáját. Van ugyan tőle a berszterczebányai városi levéltárban még mártius 2 0-iki kelettel egy hivatalos okmány, de azt már sajátkezűleg alá sem tudta írni. Ereje napról-napra csökkent s míg az időközben Beszterczebányára gyűlt összeesküvők lakása egyik termében tanácskoztak, ő maga a másik szobában vívta végtusáját. Már ekkor a »halál fia« volt, mint neje később írja róla. Pár nap múlva csakugyan meghalt. Melyik napon halt meg és hol? A halál napját illetőleg nagyon eltérők áz adatok. Fuchs János fentebb említett czikkeiben azt állítja, hogy a nádor holttestét március 21-én éjfél után egy órakor vitték számos gyertya és fáklya fénye mellett a lipcsei malevolorum quidpiam praetensionis contra dictain Consortem meam cliarissimam idem filius moveret, eandemque quocunque tandem modo vei praeter turbare, impetere, molestare vei studio offendere praesumeret, maneat super caput ejustlem paternum meum anathema et vindicet Ipsum Deus. « — A végrendelet szövege másolatban nem ismeretlen történetíróink előtt. Megvan a »Liber Regius«-ban, melyet Szalay László használt és a Wesselényi család kolosvári levéltárában is. A királyi szentesítéssel ellátott eredeti példány az Orsz. Levéltárban őriztetik Neoreg. Acta 181. fasc. 4 sz. Az okmány violaszín bársonyba kötve aranyos betűkkel pergamentre írva előbb a királyi hivatalos bevezetést, azután a thuróczi convent nyilatkozatát, magát a végrendelet latin szövegét, a fiókvégreudeletre vonatkozó, conventi vizsgálat eredményét és a fiókvégrendeletet, továbbá a convent azon nyilatkozatát, hogy a végrendelet hiteles szövegét az özvegy a conventtől 1667. — mart. 31. — vette ki. Végül következik a király szentesítő záradéka, mely Bécsben 1667. april 21-én kelt. A király sajátkezű aláírásán kivül rajta van az ország főpapjainak és zászlós urainak neve s Szegedy Ferencz váczi püspök és cancellár valamint Orbán István aláírása.