Századok – 1884
Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Gróf Wesselényi Ferencz nádor halála 482
HALÁLA. 487 várba. Wolf Ádám Lobkovitz kerczegről szóló művében említi, hogy Wesselényi március 23-án balt meg. Végre Pauler G-yula idézve a Palatini Regni Hungáriáé czímű munkát és Katonát ezek alapján a balál napjáúl március 28-át, a halálozás helyéül Tótprónát vagy Lipcsét fogadja el. Noha Pauler maga is csak némi fentartással — forrásaira hárítva a felelősséget — fogadja el a dátumot, azok, kik azóta írtak Wesselényiről, a helyett, hogy a bizonytalan adatokkal szemben további kutatásokat tettek volna, egyszerűen teljes bizonyosnak vették azt, a mi Pauler művében sincs minden kételyen kivűli ténykép felhozva. Széchy Mária életével foglalkozva az eltérő adatok közül a hitelest igyekeztem kinyomozni. Először is az egykorúakhoz fordúltam. Az 1668 utáni naptárakban közlött krónikák tartalmaznak is erre vonatkozó följegyzést. Mindnyájan azt írják, hogy Wesselényi 1667 március 27-én halt meg, még pedig Beszterczebányán. így tehát az egykorúak egészen új napot említenek a halál napjáúl. Most már négy: március 21, 23,27 és 28-ka közt kellett választanom. A leghitelesebbnek az egykorú följegyzés látszott ugyan. Csakhogy ez iránt meg az keltett némi kétséget, hogy néhány naptár azt is állítja, hogy Wesselényi élte hatvanadik évében halt meg. Már pedig életírói szerint Wesselényi 1605-ben született s így 1667-ben nem hatvan éves volt. Ha pedig az egykorú naptárak az életkorra nézve tévedtek, úgy tévedhettek a halál napját illetőleg is. Ámbár végre nem épen valami nagy fontosságú, akár 27-ét akár 28-át fogadjuk el a balál bekövetkezte napjának, de mivel a legcsekélyebb történeti tény tisztázása sem egészen értéktelen, tovább folytattam ez iránybeli kutatásaimat. Végre a lőcsei konvent tulajdonában levő tíosnovizer-Codex megadta a minden kétséget kizáró felvilágosítást. E gyűjteményre Hanthó Lajos irányozta először a ügyeimet. De azon hosszasabb ismertetésben, melyet róla a lőcsei evang. főgymnazium egyik értesítőjében közölt, meg sem említi az alábbi leveleket, valószínűleg, mert nem képzelte, hogy egy XVII. századi magyar nádor halála napja iránt kétség foroghatna fenn. Az említett gyűjteményben összesen hat levél, az 59—64 számú vonatkozik Wesselényi halálára és temetésére. Az első — az 59. számú a halál napját nem említi. A 60. számú levél így hangzik :
