Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZABÓ KÁROLY: Az 1290-iki ó-budai országgyűlés végzései 473

ORSZÁGGYŰLÉS VÉGZÉSEI. 475 Teutsch és Firnhaber tették közzé, az Erdélyre vonatkozó Árpádkori oklevelek gyűjteményében,1

) kik e gyűjtemény kiadásában gróf Kemény Józsefnek most az erd. muzeum kézirattárában őrzött eredeti és másolt diplomatariumát s jegyzeteit is fölhasználták. Ez a kiadás a Kovachichétól lényeges eltérést mutat, éppen ott, a hol a III. Endre által 1291. febr. 22-én kiadott kiváltságlevél bevezetésében annak a koronázás után tartott országgyűlésnek helyéről van szó, melyen III. Endre ezen törvényczikkei keletkeztek. Ha ezen törvénvczikkek az eredeti kiadásban fönmaradtak volna, lia a III. Endre által később 1291. febr. 22-én kiállított kiváltságlevelet eredetiben bírnók, vagy ha ennek a gyula-fehérvári káptalan által eszközölt hiteles átirata rongálatlanúl, teljes épségben szállott volna ránk, tudósaink bizonyosan nem estek volna abba a tévedésbe, hogy ezen törvényczikkeket 1291-ben székesfehérvári országgyűlésen kelteknek higyjék és hirdessék. Azonban a gyula-fehérvári káptalan átiratában, — mely ezen káptalan levéltárával együtt ezelőtt néhány évvel az országos levéltárba kebeleztetett, — III. Endre 1291-diki kiváltságlevelének bevezetése nem maradt fön épen, hanem abban egér-vagy molyrágás következtében két helyen is több szóra terjedő hézag támadt. Nevezetesen a székes-fehérvári koronázási országgyűlés évszámából csak az ezeret jelentő M látszik (anno domini M-o ) ; alább pedig, a mint a király a koronázás utáni országgyűlésen általa a nemesség jogainak biztosítására kiadott törvényczikkekről szól, éppen azok a szavak hiányzanak, melyekben ezen országgyűlés helye volt megemlítve. Az első hézag nem okoz nehézséget, mert az ott hiányzó évszám könnyen kiegészíthető; miután tudjuk, hogy III. Endre Székes-Fehérvártt 1290. julius 28-dikán volt megkoronázva. De már a második hézagban, mely Kovachich, Fejér és Endlicher kiadásaiban így van adva : habita congregatione generali in vo. . nobilium regni nostri, sokkal bajosabb a kiveszett Urkundenbuch zur Gesch. Siebenbürgens. I. Thl. Wien. 18Ő7. lói)—164. L, kiadva a bécsi esász. akadémia által Fontes Herum Austriacarum, Oesterr. Geschichtsquellen. 11. Abthl. XV. Bd. 31*