Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: A házasságkötés Magyarországon egyházi és polgári jog szerint írta Kováts Gyula ism. 444

444 TÖRTÉNETI 1 RODAI,OM. A váradi egyházmegye területén létezett szerzetes rendek, apátságok, monostorok története, a fenmaradt műemlékek szakismertetése, s az apátok névsora fejezi be a vaskos kötetet ; melynek minden egyes része a legnagyobb gonddal kidolgozott önálló értekezés. Így különösen a sz. jobbi apátságról szóló fejezet válik ki kerek feldolgozása által, mi a róla nagyobb számban fennmaradt adatok mellett lehetségessé vált. Egy ismertetés szűkre szabott keretein belül nem lehet részletesebben kiterjeszkednünk a mű minden egyes fejezetére. Azt, hogy a szerző e két kötetben mily óriási anyaggal állott szemben, s azt mily sikerűit, a művelt közönség igényeihez inért formába önté, az elmondottakból is láthatják olvasóink. Oly munka ez, melynél az áldozatkész főpásztortól és a szakavatott, lelkiismeretes szerzőtől kezdve a kiállító nyomdáig mindenki elkövetett mindent, hogy a legszigorúbb követelményeknek megfeleljen. Fejérpataky László. A házasságkötés Magyarországon egyházi és polgári jog szerint, tekintettel törvényhozásunk feladatára. Irta Koráts Gyula jogtudor stb. Budapest, 1883. nagy 8-adr. VIII, 327 1. A könyv czíme jogi tartalomra utal, mely azonban a történelmet kedvelőkre nézve is háládatos olvasmány, mert egészen históriai alap n épül, s egyes fejezetei épúgy tartoznak a történelembe, mint a jogtörténetbe. Szolgáljon ez magyarázatul arra. hogy mi is tüzetesebben megemlékezünk a munkáról, melyet inkább a jogászok vallhatnak magokénak, mert örvendetes jelenségnek tartjuk, hogy a szorgos történelmi kutatás a tételes jog müvelésében is kezdi éreztetni erejét. Mi itt a munka históriai részeivel kívánunk foglalkozni. A jogi rész méltatása a jogi, különösen egyházjogi kritikusok tolla alá való, a kik közül többen foglalkoztak is már e munkával, a mely réven a munka jó hírneve ismeretes, sőt a legutóbb lefolyt parlamenti vitákra is erős befolyással volt.. A házasságkötés módjáról a tridenti zsinat reformjáig szóló első fejezetben foglaltatik a legtöbb kiváló történelmi érdekkel biró régiség. A fejezetnek mintegy központja Kálmán király házasságkötési törvénye, mely megmutatja, hogy Kálmán király hogyan bánt el az alattomos házasságkötésekkel, melyek mint a középkornak állandó bajai igen elhatalmasodtak. »De desponsatione conjugali piacúit sanctae synodo, ut omnis eonjugalis desponsatio in conspectu ecclesiae, praesente