Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - Dr. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: A váradi püspökség története. I. II. k. írta Bunyitay Vincze ism. 438

TÖRTÉNETI IRODALOM. 441 in ti'rtia autetn tcnores privilegiorum, iustrumcutoruin, Uttcravuin, munimentorum, iura et libertates ecclesiac nostrac öt nostra continentiuin summarie snpponcntur. Mellőzve azt, liogy a második részből csak pár fejezet van meg, a többi és a harmadik rész teljesen hiányzik ; mutatja a summarie szó, hogy itt kivonatos közlésekről, nem pedig de verbo ad verbum lemásolt oklevél-szövegekről van szó. A tartalom felsorolása pedig világosan bizonyítja, hogy itt egy feldolgozott munkával van dolgunk, a váradi egyház statútumaival s constitutional. melyekbe az egyház krónikája is bele van fűzve. Egészen más jellegűek a pannonhalmi és zágrábi chartulariumok, melyek e nevet méltán viselik. Chartulariuma tehát a váradi egyháznak nincs ; de ha az elnevezés változik is, a szóban forgó kézírat az egyház történetére nézve oly nagy fontosságú, hogy megérdemli azt a beható vizsgálatot, melyben azt a szerző részesíti. A Sz. László által alapított váradi prépostságot ugyan ő püspökséggé emelte. »Várad első apostolainak neveik nincsenek, csak — tetteik,« mondja Bunyitay ; oly mondat ez, mely az első püspökökre megfordítva talán jobban illenék. A kútforrások mostohaságának tulajdonítható ez, melyek a névnél többet alig hagytak reánk. A váradi püspökök feltűnnek egyes oklevelek záradékában, a király tanácsában, mint néma személyek ; emiékök fönmaradt, de tetteik nem. Az első század püspökeinek csak neveit tudjuk. Sixtusról (1103—1112.) csak azt tudjuk, hogy létezett; Valther (1 124—1138) egy ügyben istenitéletet rendel, s alatta, kezdenek szerepelni az egyház kanonokjai. Mihály püspök (1156) neve is csak oklevél-záradékban fordúl elő. I. Miklós püspök (1163-—1180) az első, a ki a királyi udvarnál tisztséget viselt ; a királyi pecsét és kápolna őre voit. I. János és Vatha tettei sem ismeretesek előttünk. A püspökség második százada már sokkal dúsabb az eseményekben a váradi egyházra nézve. Az istenitéletek korában e hely nagy szerepet játszott, s különösen az alapító sz. királynak sírja ; a reánk maradt váradi registrum, az egyetlen ily nemű jegyzőkönyv, ezt eléggé bizonyítja. Várad fontossága folyton emelkedett, s vele a püspök tekintélye. Elvin püspök már politikai szerepet is játszott; s bár annak a pörnek, melyet a káptalannal s Imre királylyal folytatott, tárgyát tisztán ki nem vehetjük, az a váradi püspök hatalmas állásáról tesz tanúságot. De nem folytathatjuk tovább a püspökök hosszú sorát. Az ország legelső családjai, a Czudarok, Báthoriak, Bebekek stb. adtak püspököket ez egyháznak. Később a Thurzó, Perényi, Forgách családok egyes tagjai ültek a püspöki széken. Ebből magyarázható meg azon nagy politikai és minden irányú befolyás, melylyel a