Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - Dr. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: A váradi püspökség története. I. II. k. írta Bunyitay Vincze ism. 438

440 TÖRTÉNETI IRODALOM. 440 föl. Vitéz János váradi püspök működését Frakuói Yilinos, Ábel Jenő, Csontosi, részben összefiiggőleg, részben adatok közlése által ismertté tették. A váradi püspökök legnagyobbikának Fráter Györgynek politikai s részben egyházi tevékenységét levelezésének közzététele minden oldalról feltüntette. Ily módon a váradi püspökség történetében sok fontos mozzanat, s tán éppen a legnehezebben megírhatók közül, hivatott feldolgozókra talált. Kedvező auspiciumok közt indúlt meg tehát Bunyitay nagy munkája; s a kritika csak igazságos dolgot cselekedett, mikor annak egyhangúlag az őszinte elismerés szavával adózott. A monographia első kötete, mint említők, a püspökök történetét tartalmazza. Ezt megelőzőleg a szerző számot ad a püspökség alapítási éve felől folyt harczról. A vitatkozók majd sz. Istvánnak, majd sz. Lászlónak tulajdoníták azt; a vitát utóvégre is egy kézírat döntötte el, melyet Bunyitay a váradi püspökség chartulariumának nevez. Ezen u. 11. cliartularium reánk maradt formájában egy a XVI. század elején írott kézirat, mely magamagát »Constitutiones et statuta capituli ecclesiae Varadiensis« czímmel illeti. Lássuk tartalmát, melyből világosan kitűnik, viselheti-e a kézírat a chartularium nevet, vagy sem. Chartularium alatt oklevélmásolatokat értünk, melyek régente egy könyvben, minden magyarázatok, jegyzetek stb. nélkül egymásután összeírattak oly czélból, hogy az az eredetiek elvesztései, ezek helyét pótolja, vagy hogy egyáltalában az oklevelek fontosabbjai egy könyvben összegyűjtve legyenek. Ily czélból írták össze a pannonhalmi Liber Rubelt, a zágrábi Liber privilegiorumot s a topuskoi okleveles chartulariumot. A chartularium tehát nyers anyagot tartalmaz ; okleveleket egész terjedelmökben. Ezért nem lehet chartulariumnak tekinteni és mondani a Keszthelyen őrzött »Inventariuin privilegiorum domorum ordinis Heremitarum s. Pauli« czímű kéziratot; először mert oklevél kivonatokat, regestákatis tartalmaz, másodszor niert íratása (1550. körül) túl esik a chartulariumoknak nevezni szokott gyűjtemények korán. XVI. századi hasonló gyűjteményeket elenchusoknak, inventariumoknak, conscriptioknak stb. szoktuk nevezni. A váradi egyház u. n. cbartulariuma azonban teljes szövegű okleveleket nem tartalmaz sem mostani csonka alakjában, de nem tartalmazott teljességében sem. A kézírat fentartotta a három rész tartalmának rövid felsorolását, s e szerint : In prima de fundatione ecclesiae nostrae Waradiensis et de nominibus et temporibus regiminum regum Ungariae et episcoporum ecclesiae eiusdem, necnon de iuribus, redditibus et statutis nostris eommunibus ; in secunda de iuribus et redditibus singulorum ex nobis et officiis ipsorum perstringentur ;