Századok – 1884

Értekezések - KANDRA KABOS: A sárvári várispánságról - II. közl. 426

VÁRISPÁNSÁGRÓL. 431 unokák meggyöngült szemei előtt, mint a ködfátyol-képek mindig jobban elmosódnak. A folyam megfeledkezik a patakról, honnét pályája kiindult. A régi ősnek neve esetleg örökségül jut még egyiknek, vagy másiknak: de ezután már jobbára vonatkozásának és jelentőségének tudata nélkül hangoztatva. A Kende-névnek ilyetén egykori kegyeletét és állításunkhoz képest annak e tájakon való szerepét gondolom megörökítve a Kende család nevében, mely Szathmár vármegyének országosan tisztelt családja. Hogy azonban csakugyan a sárvári Kende fejedelmi törzs ágazatát képezik, elégséges okmányok hiányában könnyebb vitatni, mint bebizonyítani ; de mégis könnyebb bebizonyítású, mint az Erdélyben virágzott Kendieké, kiket Bethlen Farkas (VITT. könyv 555.1.) Kund-Kendénktöl származtat.]

) Másod sorban a Kézai nyomán készült Budai krónika érdemel sok figyelmet Turóczival egyetemben, mivel nem csupán átírják és magokévá teszik Kézai állítását, de értelmezik, sőt némi részben bővítik is. A budai krónika péld. határozottan azt mondja hogy Kund Szathmárnak a Nyir körül eső részeit foglalta el és fiai keresztényekké levén, monostort alapítottanak2

) A Kende törzs nyiri megtelepülésének igazolását látom továbbá a Kézai által említett fiakban. ». . . fiait Kücsidnek és Kopjánnak hívták«. Az elsőt Szabó Károly jeles történetírónk Kücsid-nek mondja. A 13-ik században a Cusid személynév még széltében használatos volt ; azonban nyom nélkül elenyészett, hacsak a szathmármegyei Kasod, és Kosod helynevek reá nem vallanak. Kücsid a történeti adatszámba alig vehető mondai hősök egyike, kinek a nemzeti hagyomány azon hivatalt tulajdonítja, hogy két ízben is követe volt Árpádnak Szvatoplughoz. Első izben Duna-vizet, egy nyaláb-füvet és néhány marok-földet kért volna tőle fejedelmi ura, Árpád nevében, mibe a szláv vezér szíves örömest beleegyezett; másod ízben Árpád ajándékáúl az országvétel árában fejér lovat aranyos nyereggel és fékkel vitt volna a semmi roszat sem gyanító tót királynak.3

) ') Azt hiszem a szathmári várispánság birtokainak kivételével a Szamosnak egész jobb partja a kölesei-kende dominiumnak fog bebizonyodni. Még a 14-dik században is tekintélyes birtok fölött rendelkeznek Fejér cod. dipl. VIII. 1. 575 — 581. 2) » Quartus Kund oras Szatmarienses occupât. Quarti siquidem C'api -tanéi vocabulum fuerat Kund, cuius lilii Kusid et C'upa prope Nyir fixere sua castra, ibique post baptismum Manasterium fundavere«. 3) Budai krónika 37 — 39. 1. Thuróczi krónika II. könyv 3. fej. és rövidebben a Pozsonyi krónika 21. 22. 11.