Századok – 1884

Értekezések - KANDRA KABOS: A sárvári várispánságról - II. közl. 426

VÁRISPÁNSÁGRÓL. 429 vala, a Tiszától a Bocsa mocsárig és Körtvélyes tótól Alpár homokjáig terjedő földön telepűle meg, hol aztán évek múltával Ete, Ond fia összegyűjtvén a sok szlávságot, Alpár vára és a böldi rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlávok saját nyelvükön Chorongrádnak, azaz fekete várnak neveztek ; ') tehát ezen hely épen családi hagyományától, miszerint első foglalási jogon birtokosok Szathmár vármegyében iiti el e nemzetség vérörököseit. A mai Szathmár és Szabolcs vármegyék behódításáról beszél a műve után annyira ismerős királyi .íegyző; ellenben benépesítéséről hallgat, pedig még csak föltennünk sem szabad, miszerint ily tenger-nagydarab síkföld a jövevény hazakeresők által semmibe se vétetve, egészen a bensziilött nép kezében hagyatott volna. Ilyen felfogás ellen elegendő czáfolat lenne már magának ezen területnek helynévi áttekintése, mely bárkit meggyőz arról, hogy ős vonásokkal írt magyar arczúlatú vidékkel van dolgunk. És eszerint Anonymus hallgatagságába belenyugodnunk nem szabad, hanem új kútfő után kell látnunk. A névtelen Jegyzővel hitelesség dolgában mérkőzik, sőt amint némely íróink hiszik, felül is múlja őt másik krónistánk : Kézai Simon mester. És Kézai már tud Szathmár vármegye e részének benépesítéséről, így írván róla : »Az ötödik sereg kapitányát Könd-nek hívták. 2

) Ez a Nyír körül lakott, fiait Kücsid-ndk és Kopján-nak hívták3

)«. *) Szabó Károly: Béla király jegyzőjének könyve stb. 55. 1. 2) Kiváló tudósunk Szabó Károly úgy szövegünk Kund-ját, miként a névtelen Jegyző Cunduyki Könd-nek olvassa ; de újabb tanúlmányokból tudjuk, hogy ennek inkább a Kend és Kende ma is használatos névalakok felelnek meg, és jelentésére nézve király és főnök élő szavaink synonymjának vehető, Századok 1871. évf. 476. 1. 3) »Quinti vero exercitus Cuud est dictus Capitaneus. Hie circa Nir habitavit, huius filii Cusid et Cupian sunt vocati« II. könyv I. fej. 9. §. A mi Kendénkről-e? vagy másról emlékezik Anonymus is. A hét fejedelmet elsorolván, a harmadik helyre teszi »Cundu-t« a Cursán atyját (6. fej.) Alább pedig igy szól: »Cundunek (!) patri Cursan dedit terrain a eivitate Attylae regis usque ad centum montes et usque ad Gyógy, et filio suo dedit unum Castrum ad custodiam populi sui. Tune Cursan Castrum illud sub suo proprio nomine iussit appellari quod nomen usque in hodiernum diem non est oblivioni traditum.« Vagy miként Szabónál találjuk : » . . . . ada földet Köndnek, a Csörsz atyjának Attila király városától Százhalomig és Diódig és fiának ada egy várat a maga népének