Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - Dr. PAULER GYULA: Hist. Hung. fontes domestici vol. III. Chronicon Dubnicense kiadta M. Florianus bír. 363

365 TÖRTÉNETI IRODALOM. közöket, melyeket oklevéltáraink a kérdés megoldására nyújtanak : Mátyás Flórián értekezéséből azonban most már ők is felvilágosítást szerezhetnek, és meggyőződhetnek, mily alaptalanok az elméletek, melyek AnonymustlY. Béla jegyzőjének, Kézai Simon kortársának tartják, habár oly komoly tudós, mint Hunfalvy Pál, vagy oly szép olvasottságú, és éles eszű író, mint Marczali Henrik is ezt hirdetik nekik, német kiadású művekben. A most előttünk fekvő III. kötetben nincsenek értekezések : hanem csak források a dubuiczi, müncheni, zágrábi, nagyváradi krónikák, a pozsonyi feljegyzések, Utino János epitoméje. A dubniczi krónika kiadásával Mátyás Flórián tudományosságunknak egy nagy mulasztását hozta helyre. Tudvalevőleg e krónika a budai krónika codexének családjához tartozik, de emennél bővebb és Nagy Lajos koráról egy egészen önálló részt tartalmaz. Endlicher csak ezt és variansait közlötte, de a Jahrbücher der Litteraturban 1826-ban több mint félszázad előtt megjelent közleménye alig ismeretes többé. Toldy tervbe vett, ki is nyomatott, de mint czimlap és bevezetés nélkül maradt, soha forgalomba nem jött Analectai I. kötetében, csak a Nagy Lajosra vonatkozó sajátos részt nyomatta ki, Podhraczky pedig a budai krónikában jegyzette közié némely fontosabb részeit. A mostani kiadás megfordította a dolgot, még pedig igen helyesen. A bővebb dubniczi krónika képezi a szöveget, melynek sajátszerűségét külsőleg a nyomtatásban is kitűnteti : a budai krónikának, a Sambucus és vaticani codexnek variansait pedig jegyzetben közli, s igy a krónikának teljes és hű közlése által nem egy érdekes felvilágosítást nyújt aKépes Krónikára vonatkozó egynémely kérdésnek megfejtésére is. Az Aunotationes Saeculi XII. és XIII. már kiadta Koller, Endlicher : »Chronicon Posoniense« néven és a Monumente Germaniában Arndt az írók XIX. kötetében. Mátyás Flórián most teljesen híven, az eredetinek megfelelő alakban közli, mi ugyan az első pillanatra kissé confususnak tűnteti fel e jegyzeteket, de mégis igen helyes, mert több kétséget, — melyet Endlichernek ugy szólva rendezett kiadása okozhat — eloszlat. A müncheni krónikát Csontosi János, szorgalmas tudósunk fedezte fel, és most lát először napvilágot. XY. századbeli codex, és inkább csak irodalmi, mint históriai becsű kivonata a képes krónikának, azzal a curiozus vonással, / bogy Szent Isvánt Mihály fiának és Géza unokaöccsének tartja. Érdekes még benne, ha nem tollhiba csak, hogy Yak Béla II. István korában Görögországban tartózkodott és nem Magyarországon, valamint hogy Gertrud királynénak megöletése Bánk bán által nincs említve, mi folyhat a kivonat természetéből, de folyhat talán abból is, hogy oly eredetiből készült, melyben ez epizód még nem volt meg.