Századok – 1884

Értekezések - Dr. ÁBEL JENő: Színűgy Bártfán a XV. és XVI. században 22

SZÍNDUY BÁRTFÁK mintha nem akarták volna, hogy elmondassanak, hanem azért, mert a Non est hic surr exit kezdő szavak után jól tudták az »angyalok«, hogy az Ite nuntiate, quia surrexit-et is el kell mondaniok. A magyar egyháznak régi szertartásai közt meg volt tehát a latin mysterium-drámának legrégibb, eredeti alakjához igen közel álló változata, a milyenből a külföldön egyéb tényezők hozzájárulásával a keresztény dráma fejlődött. Hogy e csira Németországból származott át hozzánk, nem lehetetlen, de ezért e feltevés korántsem mondható biztosnak, egyrészt azért, mert arról a würzburgi agendáról, melynek szertartásához a magyar legjobban hasonlít, tulaj donképen azt sem tudjuk, igazán würzburgi-e1

), másrészt pedig azért, mert a franczia, olasz és német szerkönyvek ezen tekintetből még nincsenek kellően átkutatva. Sokkal fontosabb kérdés az, hogy ugyan mivé fejlődött nálunk azon mag, mely a külföldön terepélyes fává nőtte ki magát ? A felelet rá az, hogy semmivé; a talaj, melybe elvetették, a magyar népnek a színészet iránti hajlama, sivatag volt. A Praycodex utáni időből való (esztergomi, pécsi, zágrábi és egyéb) egyházi szerkönyveinkből, bár elég bő leírását adják a húsvéti ünnepélynek, az a csekély drámai elem is egészen kiveszett, mely valamikor meg volt benne. Csak a Telegdy Miklós által kiadott »Ordinarium Officii divini secundum consuetudinem Metropolitanae Ecclesiae Strigoniensis« czímű szerkönyvben (Nagy - Szombat, 1580.) olvassuk a húsvét vasárnapi körmenet leírásban, hogy : »Postquam introitus fuerit finitus duo pueri veniunt ad ostium sepulchri. Quorum unus cantat Quem quaeris mulier alleluia. Alter vero respondet Jesum Nazarenum alleluia. Kursus primus Surrexit non est hic alleluia. Ecce locusuíiposuerant eum alleluia.« De a korán eltűnt régi szertartásnak ezen újra behozott silány maradéka sem tarthatta magát sokáig ; később semmi nyomát sem találjuk már, és nem is birták soha többé feleleveníteni. Mig karácsonyi és vízkereszti újabb játékokat elég tekintélyes számban ismerünk, régi húsvéti játékainknak — ha voltak — egyetlen nyomai a »Molnár lettél, pedig kövesdi Krisztus vagy«, »Lisztlopó« »kötve higvj a *) A könyv ezíme : »Agenda sive Exequiale sacramentorum. Et eorum que in ecclesiis parroehialibus aguntui,« »deren druckort und jähr ich leider nicht angeben kann, weil das letzte blatt, auf welchem sich die schlussschrift des druckers ohne zweifei befand, in dem mir vorliegenden wolfenbüttler exemplar fehlt. Ihre Übereinstimmung mit den . . . Würzburger rituálén gibt der Vermutung räum, dass dieser druck aus Würzburg stammt und für die Würzburger diözese bestimmt war. . . . Diese agenda ist jedenfalls noch im XV. jahrhundert gedruckt worden.« Milchsaclc p. 123. 124.