Századok – 1884

Értekezések - KANDRA KABOS: A sárvári várispánságról - I. közl. 339

344 A SÁRVÁRI vár már a XIII. században, vagy már korábban létezett. El -kellene hinnünk, hogy Draucy vagy Dravecz Király-Darócz. És még akkor sem találnék az utóbbinak szomszédságában Hangony falut. A gömörmegyei Hangony falu pedig innét messzire esik ')«. E szerint tehát t. szerzőnk Sárvárnál sem állapodik meg, és annyira nem állapodik meg, hogy még az ugocsa-vármegyei Sásvár kérdését is fölveti. Természetesen, tudva levén előtte, hogy még csak a XIV század elején építette Miklós ugocsai főispán a Tiszának egy sásos szigetén és hogy nevét még később kapta,—inkább csak önnön magának megnyugtatása végett hozza csak említésbe is.2) Helytörténet-íróink állásának eme feltűntetésével forduló ponthoz értünk, kötelességünkké levén a válalatnál fogva, hogy a helyeselt nézetet támogassuk, az ingadozó véleményt pedig a helyes útra tereljük a fölmerült és már idézetbe vett kételyek alapján, melyek a következő czikknek mint egy programmját képezik. Mindezt a Váradi Regestrum idézett helyének megvizsgálása által érjük el, szem előtt tartva különösen, vájjon itt csakugyan Sárvárról, avagy Sasvár-és Sásvárról van-e szó? -Figyelembe veszszük Draucy vagy Dravecz milétét, nem különben Hangony fekvését és mineműségét. Ám lássuk ! !) I. m. 399. 1. 2) Tanulmányom megírása után veszem észre, hogy Pailler Gyula kiváló akade'mikusunk is a Sárvár hollétét kutató tudósaink sorába iktatandó. Igaz, hogy nem veti fol a várispánság vitás kérdését s ő Sárvárról csak mint várról szól ; azonban más tekintetben szokott mély elínéjüségérc vall, s a következtetéseimet annyira igazolja nyilatkozata, hogy véteknek tartanám mellette szótalanul elhaladni. O újabb, »Anonymus külföldi vonatkozásai« ezímü közleményében Sárvárról mellékesen szólva írja : »Megemlítendőnck tartom, mertv eddig ez adatya — tudtommal legalább — még senki sem reflectált, hogy 1250. a sárvári erdélyi egyházmegyében fekvő -— quondam célébré et possessiouibus opulentum — monostor patrónusai, István Slavonia bánja, Privartus és többen, annak futaki birtokát eladják, mert a kolostor épiílctjei, birtokai a tatárdúláskor annyira elpuszútltak, quod adhue vix addici valeat, ut resurget. Már most ha tudjuk, hogy e patronusok a Gutkeled nemzetségből valók, hogy a Gutkcledek Szathinárban az ecsedi láp mellett birtak, és Szathmár az erdélyi püspökséghez tartozott : alig kételkedhetünk, liogy a sárvári monostor azon a Sárváron keresendő, melyet Anonymus szerint Tas, mint Tasvárat épített, (»nunc verő Saruuar voeaturs). Századoh 1S83. 115. 1. 2. jegyzet.^