Századok – 1884

Értekezések - Dr. ÁBEL JENő: Színűgy Bártfán a XV. és XVI. században 22

A XV. ÍOS XVI. SZÁZADBAN. 33 jelenetet találjuk az úgynevezett Pray-codex misekönyvében, mely kétségkívül s pozsonymegyei deáki-i egyház számára készült nem sokkal 1228 előtt1). E szerint húsvét vasárnap reggelén a hajnali mise (matutina) alatt a harmadik responsorium után az egész celebráló papság keresztekkel, gyertyákkal és tömjénfüstölőkkel ünnepélyes menetben a szent sírhoz vonúlt, hol két diaconus angyali öltözetben ezen kérdéssel fogadta őket : Quem quaeritis in sepulchro, o Christicolae? »Kit kerestek a sirbau ó Krisztus hívei ?« A processio, mely a három Máriát képviseli, azt feleli: Jhcsum Nazarenum! »A Nazarethi Jézust.« Erre az egyik diaconus (vagy talán mindkettő?): Non est hic, sur-I rexit. »Nincs itt, föltámadt.« Azután : Venite et videte locum »Jöjjetek és nézzétek meg a helyet.« Amazok pedig oda lépnek a szent sírhoz, meggyőződnek arról, hogy az Üdvözítő valóban föltámadt, és azután visszafordúlnak a chorus felé, megmutatják a veritéktörlőt, melyet az imént magukhoz vettek, és azt énekelik, hogy Surrexit dominus de sepulchro »Az Úr fel-I támadt sírjából«, mire a presbyter rákezdi a Te Deum laiidamus-L t A magyarországi húsvéti ünnepélynek ezen leírása

2) nagyon hasonlít a Milchsack által »Ordo Uirceburgensis I. c. a. 1490«nek elnevezett régi agendáéhoz, melytől csak annyiban tér el, hogy kihagyja a Dicant nunc Judaei-vel kezdődő antiphonát, és a sicut praedixerat. lie nuntiate quia surrexit szavakat. Az utóbbiban egyezik a Milchsacknál FIOR betűkkel jelölt régi mysteriumokkal, melyekről Milchsack (p. 30.) egészen helyesen valószínűnek tartja, hogy ama szavakat nem azért hagyják ki Y. ö. Békcsi Emil, A halotti beszéd kora és hazája (»Figyelő« III. 1877. p. 321 — 327.) 2) Közlöm a Pray-codexböl valamivel pontosabban, mint a hogy Dankónál olvasható (Uj Magyar Sión III. p. 241.): In die sancto pasche ad matutinas dicatur : Domine labia mea. a. et Deux in adiutorium m. ». Postea invitatorium Alleluia. Venite exultemus. d. ii. Ego sum qui sum. Ps. Beatus vir q. n. h. decantantes vero tereium responsorium. cum crucibus. et cereis. et thuribulis. et timiamatis. omnes simul perveniant ad sepulchrum. diaeones autem duo. angelico habitu ibidem sedentes istum inponant versiculum : Quem queritis in sepidchro o cliristicole. Uli autem qui thuribula cum timiama : Jhesum Nazarenum. Item diaconus. Non est. hic, surrexit. Et iterum Venite et videte locum. Uli autem tollentes positii linteamina revcrtantur ad chorum cantando : Surrexit dominus de sepulchro. Tunc incipiat presbyter : Te deum laudamus. Sequitur versus. Surrexit dominus vere. Post hec. Deus in adiutorium et sequantur matutinalcs laudes. Finitis laudibus . . . fiat scrmo sacerdote ad populum. Postea detur pax populis a sacerdote. SZÁZADOK. 1884. I. FÜZET. 3