Századok – 1884

Értekezések - Dr. ÁBEL JENő: Színűgy Bártfán a XV. és XVI. században 22

:so SZÍNÜGY BÁTÍTFÁN (olv. socius)« és Gvadányinak egy 1791-ben megjelent költeménye, a 10-ikben »Ez az öltözetem Bécsből hozott semmi« (p. 72.), »Pénzt akarnak adni, Ha máriást adnak: El sem fogjuk venni« (p. 73.) A második és harmadik kenetteljes és legújabb keletű szavakkal díszelgő pécskai mysteriumban nagy szerepet ját3zik a németektől átvett és a parasztság közt csak kevés helyen meghonosodott karácsonyfa stb. Az sem utolsó, hogy mysteriumaink zömét katholicus és protestáns vallási énekek képezik, melyek a XVI. század második fele előtt még alig létezhettek. — Végre több jel a mellett bizonyít, hogy a ránk maradt számos mysterium csekély számú eredetiből szakadt el. Az, hogy az angyalnak gloria kiáltását a pásztorok gomolyára értik, nem kevesebb mint kilencz mysteriumban fordúl elő (5, 7, 8, 11, 12, 14, rimaszombati, pécskai, hegyaljai mysterium) az »ipsz ipsz ipszilon, Minden ember ugorjon« vers a 10-ik és 11-ik s a pásztói darabban, az »idebenn esztek isztok, az öregMatyus apátokról nem gondoltok« vagy hasonló szemrehányás a 2., 5., 7., 9., 11-ik, a nagy-becskereki, debreczeni, hegyaljai darabban fordúl elő ; az öreg pásztor, úgy az 5-ik mint a 8-ik darabban kilenczszáz kilenczven kilencz esztendős ; — »vén tehénbe«, »Betlehembe« helyett, »pereczet« »keresztet« helyett és hasonló félreértések előfordúlnak az egyik pécskai és orosházai, a békésmegyei, nagy-becskereki, székelyhídi, s hegyaljai darabokban ; — a horgosi és a pásztói darabban a pásztorok a kis Jézuskát» felséged «-nek szólítják. Ügy a göcseji, mint a somogyi mysteriumban a népet azzal szólítja meg a katona, ki itt is, mint a pallingi pásztorjátékban (Hartmann p. 149—170.) csak a bekiáltó szerepét játsza: »Állj fére te vasfogu banya, ne nézz úgy, mint a vasvilla stb.« A dunakeszii és a göcseji darabban van meg csak a »pásztor ez ez Bötlehem fogyitá, Jesu mátem szalutá, etgloriász kontade«-féle vers stb. stb. Még több példát is lehetne az eddig közzétett mysteriumokból összeállítani, de ezek is csak megerősítenék azon tapasztalatunkat, hogy az egymáshoz közelebb fekvő helységekben, pl. a dunántúliakban, a csongrád-megyeiekben divó mysteriumok — a mint nem is igen lehetne máskép — egy közös példányból eredtek, melynek szerzője a legtöbb esetben valami tudákos kántor vagy iskolamester lehetett. Mikor és hol keletkeztek ezen régi darabok, nem tudjuk. Míg pl. a körmöczbányai német karácsonyi játék korának meghatározásánál legalább azon körülményre támaszkodhatunk, hogy egynehány jelenetét, mely a wolfsbergi (Karinthiában) és obergrundi (Sziléziában) játékokban is megvan, Pondo György 1589-ben egyszerűen felvette »Kurtze Comöben. A mysterium szövegénél fogva legvalószínűbbnek tartom, hogy a csongrád-megyei Mindszentet értették a kiadók.