Századok – 1884
Értekezések - Dr. ÁBEL JENő: Színűgy Bártfán a XV. és XVI. században 22
A XV. ÍOS XVI. SZÁZADBAN. 29 nevei : Fedor, Iván, Andrána, tiszta tót-rusznyák nevek. Fedornak hívják az egyik pásztort a Szeberényi által fordított tót mysteriumhan is, melynek compositiója különben is egészen egybevág a magyar mysteriumokéval. Ha csak nem akarjuk föltenni, hogy ezen debreczeni mysterium eredetileg magyar volt, tőlünk átvették a tótok, kiktől ismét a debreczeniek vették át, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a debreczeni mysterium, hogy hogy nem, a tótoktól származott át Debreczen vidékére. És ha már ezen tősgyökeres magyar város mysteriuma tót eredetűnek bizonyúl, ki kezeskedik arról, hogy a többi egyenesen a Xl-ik századbeli magyar liturgiának maradványa és nem egy pár tudákos kántornak és iskolamesternek műve, kik idegen, tót és német, minták után készítették irodalmunknak ezen állítólag legrégibb maradványait — elég ügyetlenül és otrombán ? Tudákos szerzőkre vallanak maguk a pásztorok nevei, melyek a legtöbb mysteriumban Vergiliusból való reminiscentiák1 ). Az első és 5-ik számúban Koridon, a másodikban Titoli, az 7-ikben Titire, Koridon, Mokszus, a 9-ikben Makszus, Telefusz, a 10-ikben Tötöre, a 11-ikben Mocskos (=Mopsus), a 14-ikben Titire, a saári darabban Maksus, a békésmegyeiben Titirus, Koridon, a nagy-becskerekiben Koledo, a báromszékiben Tuturu. Tittirule, a dunakesziben Koredony, Titerom, a 'rimaszombatiban Karodon, a pásztóiban Koridul, a hegyaljaiban Titulus, az egyik pécskaiban Makszus, Menálka, Ménák nevekkel találkozunk. A második mysterium díszes alexandrinusaiban ott olvassuk, hogy »Sírjál, ó hát sirjál, Sionnak leánya!« (p. 9.), »Pastores regis angyalóra Natus es kívül natus nobis cantas ím Betlehem! Kis Betlehem !« (p. 10. 11.), »Oly erős légy mint Nagy Sándor« (p. 12.), »Mert háló eszközt mulatozik« (p. 22. a helyett hogy : »Myrrha és aloe közt mulatozik«) ; — a 8-ik számú mysteriumban, melybe egy egész latin vers van beszúrva, (p. 59.), »Muzsikámnak lantját mostan megpendítem, Orpheussal együtt szájacskám zendítem« (p. 58.), »Feljártam Ázsiát, Áfrikát, nagy Brandenburgiát, Hétszer absolváltam a philosophiát« (p. 61.), a 9-ikben »Servus Telefusz .... Profetiat titulus« (p. 65.), a 14-ikben2 ) »Oh te Titire, Rosz nequam socias 1-gy oberpfalzi karácsonyi játékban is Mops-nak és Corydonuak hívják a pásztorokat (Hartmaun-nál p. 453 — 463). 2) A 14-ik mysterium, mely Ipolyi Arnold gyűjteményéből való, »hely nélküli.« Keletkezésének helyét talán az utolsó versszakból »A sónai nagy helységben, Üres puszta vendégségben« lehet meghatározni. Sóna (Schönau) Fogaras vidékén van Erdélyben. — A 10-ik sz. mysterium Mindszentről való. Mindszent nevü helység van Borsod-, Biliar-, Csongrád-, Heves-, Komárom-, Pest-, Fehér-, Zala-vármegyében és Erdély-