Századok – 1884

Értekezések - Dr. ÁBEL JENő: Színűgy Bártfán a XV. és XVI. században 22

A XV. ÍOS XVI. SZÁZADBAN. 27 liturgiája nem volt más, mint a nyugoti keresztéuy egyházé s ennélfogva a mysterium-dráma elemei épen úgy meg voltak benne, mint akár Franczia- vagy Németországon. A liturgiái mysterium bizonyára nálunk is kifejlődött vagy jobban mondva, hozzánk is átszármazott külföldről épen úgy, mint a katholicus cultus másnemű czerimoniája. Nincsen ugyan reá történeti adat, mi legalább nem ismerünk, de majdnem kétségtelenné teszi két körülmény : egyik a katholica egyház liturgiájának egysége, mely a X. század óta kevés eltérést mutat ; második, hogy e korból élő emlékek is maradtak ránk, mert... e gyűjteményünk mysteriumai alapjokban nem egyebek, mint a nép közé szállott s egész napjainkig fenmaradt liturgiái mysteriumok.« E két argumentum nem mondható épen erősnek. Az előbbi merőben hibás feltevés, az utóbbi pedig aligha több ennél. Mindenesetre feltűnő körülmény, hogy régi egyházi szerkönyveinkben nyoma sincsen az olyan karácsonyi és vízkereszti szertartásoknak, a milyenekből Franczia- és Németországban a karácsonyi és vízkereszti játékok keletkeztek, és hogy ezen nálunk ki nem mutatható szertartásokból fejlődött volna számos karácsonyi és vízkereszti játékunk — míg másrészről megvolt régi liturgiánkban a húsvéti mysteriumnak csirája, ebből meg alig fejlődött valamire való húsvéti játékunk. De ezen körülményt még valahogy ki lehetne magyarázni népünk hajlamával, mely inkább a pásztori élet dicsőítése felé irányúi és egyéb külső körülményekből, melyek Németországban is háttérbe szorították a húsvéti passiót a karácsonyi játékkal szemben. Sokkal fontosabb azonban a reánk maradt mysteriumokon észlelhető idegen befolyás, egybevetve azon ténynyel, hogy ezen drámai jelenetek régi voltát semmivel sem vagyunk képesek bebizonyítani. Már pedig régi irodalmunk történetében annyi a mese, hogy jó lesz, ha ide vágó hypothesisek felállításánál a lehető legnagyobb óvatossággal járunk el. Eddig csak Szivák vetette fel azon kérdést, hogy mutatnak-e a mi mysteriumaink idegen hatást, összehasonlítva a német irodalommal ? Szivák azt feleli, hogy alig mutatnak, és hogy meglehetős bizonyosan mondhatjuk, hogy ha mysteriumunk a német irodalommal szemben eredetinek mutatkozik, a többivel szemben még inkább. Nem tartja épen lehetetlennek, hogy mi előttünk is a németek példája volt, hogy ő tőlük vettük az eszmét, de véleménye szerint maga a mysterium nálunk is eredeti, függetlenül csírázott a közös (ugyanazon) talajból, a liturgiából ; nálunk is a kereszténység általános elterjedése után, talán már a XI. vagy XII. században tartattak a templomban ily játékok : a fejlődési folyamat pedig ugyanaz volt mint másutt: bevegyült a tréfás elem