Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - DEÁK FARKAS: Adatok az 1825. évi országgyűlés történetéhez közli Vaszary Kolos ism. 257

TÖRTÉNETI IRODALOM. 259 nem gyorsirólag és nem szószerint közöltettek, de hogy lényeges semmi sem maradott ki, ezt a többi tudósításokkal való egybevetések eléggé bizonyítják. Valamint bebizonyítva látjuk, bogy a Guzmics-napló a legterjedelmesebb, legmegbízhatóbb s legértékesebb mindazon tudósítások közt, melyek az 1825. évi országgyűlésről fennmaradtak. S csak elismeréssel és hálával adózhatunk kitűnő tudós hazánkfiának, hogy e naplót közzétette, sőt művét oly gondosan felszerelte, hogy amaz oly emlékezetes országgyűlés történeteinek nélkülözhetetlen adattárává tette azt. Javára van a mostani idők tanulmányozóinak, hogy a régibb kor eseményeit és viszonyait kissé behatóbban tanulmányozzák s lássák meg kivált a túlzók — ha egyáltalában a túlzók szoktak volna tanúlmányozni ! — hogy még amaz oly híresnek tartott 1825. évi országgyűlés is, mily tehetetlen tömeg volt a kormány egyenes képviselete nélkül, illetőleg felelős ministerium nélkül, s hogy akár a nádor, akár a personalis mily gyarló személyesítői voltak a végrehajtó hatalomnak. Azonban a napló igen érdekesen írja le a nov. 3-án tartott kerületi ülést, melyben a magyar nyelvről vitatkoztak, Mariássy, Bezerédj, Kubinyi, Takács, Ghyczy, Marczibányi. Csáky, Stojka, Laczkó, Kricska, Kolozsvári, Kászoni, Vay, Vitéz, Komáromi, Ragályi, s végre nagyhatással Nagy Pál. Ma sem lehet e vitát megindúlás nélkül olvasni s akkor sem maradt hatás nélkül, mert bár nagyon röviden de a napló is így ír : »Ezen szavai voltak Nagy Pálnak, melyek gróf Széchenyi Istvánt arra bírták, hogy jószágainak egy esztendei jövedelmét (60,000 frtot) a felállítandó magyar tudós társaságra szentelje. Szokatlan vivátok közt kevéssel azután, hogy gróf Széchenyi ajánlatát megtette Vay Ábrahám úr is felkelt, könnyes szemekkel jelentvén, hogy a nagy tettre lelkesedett s eddig nem szólhatott, most hát ígér ő is 20,000 frtot váltóban a magyar tudós társaságra.« »Gróf Andrássy 10,000 frtot váltóban conventionalis pénzben, gróf Károlyi György félesztendei jövedelmét s míg él ezer ezüst forintot esztendőnként.« » Jegyzet : A nov. 3-án tartott kerületi ülés azon édes reménynyel oszlott el, hogy a magyar nyelv egészen lábra kapván, a felállítandó tudós magyar társaság azt idővel annyira fogja pallérozni, hogy a több európai tudós nyelvekkel egykarban lesz.« »Miféle intézet lesz pedig az, melyre itt ajánlást tettek Széchenyi, Károlyi, Andrássy grófok, Vay kamarás (pár év múlva ez a Vay is gróf lett) azt már munkába vették némely tudós hazánkfiai, sőt már maga Vay a nádorispán elejébe is terjeszté ezen intézetről csinált planumokat.« (115—116. 11.) 17*