Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - DEÁK FARKAS: Adatok az 1825. évi országgyűlés történetéhez közli Vaszary Kolos ism. 257

260 TÖRTÉNETI IRODALOM. Ugyancsak a magyar nyelvre vonatkozólag rendkívül érdekes dolgokat olvashatunk az 1826. évi január havi feljegyzésekben, sőt találunk olyan mozzanatokat milyeneket magunk is átéltünk. Január 21-én tartott gyűlésen »Mariássy ég gróf Desewffy hevesen kikeltek az ellen, hogy Pestvárosa a theatrumot németeknek adja ki, kik a magyart vagy épen nem, vagy igen súlyos feltételek allatt hagyják játszani. Boráros Pestváros követje mentvén városát, azt mondotta, hogy lehetetlen ott a magyar theatrumot fenntartani, mer tnincs publikumja s az árendás belebukik, ha a magyar játszókat engedi játszani. »Mariássy és Izsák kívánták, hogy a német theatrum Pesten zárattasson be 20 esztendeig.« Ezután conferáltak a Pozsonyban helyt levő színészek számára, Tökölyi adott 500 frtot, báró Ditrichné Nagy Pál által 400 frtot, minden követ egy zártszéket stb. »Olvasván a praeferentialék nunciumában azon §-t a kerületi jegyző úr, mely a koronái örökösöknek azon kötelességökről. hogy a magyar nyelvet tanúlják, Bezerédj úr azt az észrevételt tette, hogy ne csak a koronaherczegek köteleztessenek erre, hanem minden királyi berezeg, mivel nem tudni az Isten rendelését s e javalat helyben hagyódott.« (197. 1.) Ugyanezen ülésben Somsits úr javallá, hogy »a fenséges nádorné magyar beszédje, melyet az őtet köszöntő statusokhoz intézett, diariumban tétessen, sőt különösen kinyomattasson, mivelhogy ő az első az uralkodóház asszonyai közül, ki magyarúl szólott a magyarokhoz.« Melyhez Nagy Pál azt adta, hogy a kézirat pedig, melyet a fenséges nádorné a deputatio orátorának átadott a muzeumba tétessen. Desewffy ilyenformán kívánta diariumba tétetni ; ő volt a ki először érezte, hogy a magyarokhoz honi nyelven lehet legérzékenyebben szóllani, melyhez Nagy Pál azt ragasztotta: és a magyar dámáknak példát adni méltóztatott.« Az üdvözlő követség szónoka Kopácsi József veszprémi püspök volt, kinek magyar beszédére a nádorné szintén magyarúl válaszolt ; a napló közli a nádorné beszédét is. A küldöttség febr. 17-én számolt eljárásáról s jelentésében így szól: »Adquam gratulatoriam dictionem Serenissima Archi-Dux (Mária-Dorothea) pro inexplicabili omnium jubilo, perinde patrio idiomate et quidem exacte ac svaviter sequentibus respondit.« etc. etc. (198.1.) Az 1826. márc. 22-én tartott országos ülésben pénzügyi viták folytak a bankjegyek kibocsátását és elfogadását illetőleg stb. Ragályi Tamás egyebek közt így szólt : Győr vármegye követjétől hallom, hogy a status adósságai lefizetéséről gondoskodjunk. Én ezen projectum ellen committenseim nevében solenniter protestálok, mert mi semmiféle adósságot hazánk részéről nem ismerünk. Azonban nagyon gyanús vagyok, hogy (váljon) Győr-