Századok – 1884

Értekezések - Dr. ÁBEL JENő: Színűgy Bártfán a XV. és XVI. században 22

A XV. ÍOS XVI. SZÁZADBAN. 25 Ismeretes dolog, Logy »a keresztény egyház liturgiájából fejlett ki a mysterium, hit- és erkölcstani allegóriáiból a moralitás, és hogy ez elemek soknemft hatások alatt fejlődve, végre érintkeztek a classicismussal, megteremték a keresztyén új drámát« (Gyulai i. h. p. 514.) — Az iránt sem foroghat fönn kétely, hogy a magyar dráma nem a nálunk divó mysteriumokból keletkezett, nem ment végig a fejlődés minden stádiumán, hanem már mint kész valami jött át hozzánk a latin és német irodalomból. Nézzük csak rendre régibb színműirodalmunkat. Szivák részben Jankovich után azt hiszi, hogy »ismerve Mátyás kiváló műveltségét, ismerve rendkívüli tudomány-szeretetét, melylyel annyi kiváló európai, főkép olasz tudóst vont udvarába : már ezekből is lehetne következtetni, hogy Mátyás udvara nem volt színészet nélkül, sőt azt is kimondhatjuk, hogy volt olasz színészete is.« Ámde minderről forrásaink mélyen hallgatnak ; a Mátyás király udvarán dívó mindenféle mulatság között a színpadi előadásokat hiába keressük. Ugy vagyunk II. Ulászló és II. Lajos udvarával is. Az utóbbinak számadási könyveiben többször találkozunk ugyan egy histrióval, de ez nyílván udvari bolond, nem színész. Jankovich említi még (Sziváknál p. 38), hogy »gyűjteményemben van egy N. N. nürnbergi költőnek remek rajzokkal hímezett és ékesen leírt, ezen időből ugyan (Mátyás idejéből), de a mohácsi veszedelem után készített drámája »Herculiscus«, ki az előszóban nemcsak a királyi, de más gazdagabb udvarokban és hazánk nagyjainál divatozó színészet, muzsika és tánczgyakorlásokat bizonyítja; nyilván is vallja, hogy ezen művészeti tárgyak tanítása végett hazánkba költözvén, csak a török háború nem reménylett felzúdulása s hazánk rögtön felháborodása miatt kényteleníttetett visszamenni.« — Minthogy e kézirat, sajnos, a Nemzeti Muzeum könyvtárában, hová Jankovich gyűjteményének legnagyobb része került, föl nem található, nem mondhatjuk meg, mennyi igaz és mennyi költött Jankovich tudósításában. Hogy több benne a költött, valószínűnek fog feltűnni azok előtt, kik Jankovichnak régi színköltészetünkre vonatkozó többi adatait vizsgálják. »1490-ből meg van Ludus Pannonius, melyet a híres csillagász, Joannes Begiomontanus Vitéz János egri [?] érsek udvarában előada és Bécsben Winterburger János kinyomata.« Ezen állítólagos színdarab aligha külömbözik a Regiomontanusnak Jöclier Gelehrtenlexikonjában említett »ludus pannoniensis sive tabulae directionum profectionumque« czímű astronomiai munkájától, mely gyanítást Nagy Sándor úr közölt velem. E mű különben más czím alatt eléggé ismeretes. »1515. Mária királyné udvarában előadaték »Az erkölcs és gyönyörűség vetekedése«, melyet eszerint Benedek fehérvári kanonok (Benedictus Chelidonius) Bécsben Vietor