Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - DEÁK FARKAS: Adatok az 1825. évi országgyűlés történetéhez közli Vaszary Kolos ism. 257

258 TÖRTÉNETI IRODALOM. 258 elnöke így szólt : a tekintetes karok és rendek azon nap tartott kerületi ülésének menetéről (midőn az akadémia alapítása indítványoztatottés arra Széchenyi egy évi jövedelmét felajánlotta) nem léteznek feljegyzések. Az Akadémia elnökének e nyilatkozata, vagy tán az Akadémia történetének hiteles adatokra alapítandó megírása szolgált alkalmul arra, hogy az 1825. évi országgyűlésre vonatkozó, eddig napvilágot nem látott feljegyzések előkerüljenek. Mindenki sietett az általa ismert vagy kezei közt levő adattal, mely a híressé vált országgyűlés részleteire vonatkozott, előállani, hogy a tények, az ülés lefolyása teljesen tisztáztassék. így jött először 1876. január 17-én Szilágyi István s a Tar Gáspár naplójából közié az 1825. nov. 2-án és 3-án tartott ülések tárgyalásait. Ugyanazon év febr. 14-én a jelen mű szerzője közié a birtokában levő Guzmics-féle napló adatait. Májusba közölte Révész Imre Szoboszlai leveleit s aztán nyilvánossá tétettek a Széchenyi napló jegyzetei is, melyeknek ide vonatkozó része meglehetős száraz. De most maradjunk csak a Guzmics Izidor-féle napló kiadása mellett. Nemcsak azért dicsérendő e megjelent mű, hogy a kiadó a legnagyobb gonddal hasonlította össze az országgyűlési jegyzőkönyvekkel és a többi fenmaradt szövegekkel s így a tények valóságát mintegy kétségtelenné tette, hanem magában is e mű egyike újabbkori történeteink legbecsesebb adatainak. Magának a naplónak keletkezése is érdekes. Guzmics Izidor a nagyhírű Benedekrendi szerzetes, bár még mint ifjú ember, de már jó nevű író, maga is jelen volt az 1825. évi országgyűlés megnyitásán és kezdetén. Hisz bizonynyal sok fia volt az országnak, ki vágyott e nagy izgalmak közt létre jött és sokat ígérő és sok reményt nyújtó országgyűlésen megjelenni, látni, hallani, tanúim — hát meg egy olyan nyílt szellemű, tudományos ifjú ember mint Guzmics Izidor. A megnyitás után azonban kötelessége Pannonhalmára szólítván, Pozsonyban levő rendtársait és az ifjúság közt levő barátit felkérte, hogy őtet az országgyűlés folyamáról ezután is tudósítsák. A kérésnek elég tétetvén, Guzmics időnként vette az irott értesítéseket. Az első csomót okt. 16-án kapta, melynek oldalán külön levél gyanánt e jegyzet olvasható : »Minden itt következő vitatások hoszszabban adattak elő mint irva van itt, de hej nehéz csak ennyicskét is jegyezni, mikor íróasztal helyett, hol egyik, hol másik térdünket használjuk, vagy kardunk markolatját vagy barátunk hátát, vagy a merően álló palota falát.« E kifejezésből kardunk markolatját következtetjük, hogy a Guzmics napló irója juratus, vagy követi írnok volt. A jegyzésből azonban az is látszik, hogy a beszédek